Benedek pápa fogadta Románia új szentszéki nagykövetét

Benedek pápa pénteken fogadta Románia új szentszéki nagykövetét, Marius Gabriel Lazurcát. A Szentatya beszédében biztosította az új nagykövetet, hogy a Szentszék, amely már régóta szoros és gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn az országgal, megelégedéssel nyugtázta Románia EU csatlakozását, a földrész egységesülési folyamatát, a hidegháború megosztottságának hosszú és szomorú időszaka után. Románia régi keresztény hagyományokkal rendelkezik, amelyek termékenyen jelen vannak kultúrájában – mondta a pápa, majd szólt a különböző egyházak és egyházi közösségek dinamizmusáról, a társadalmi életben való tevékeny részvételükről.

A pápa örömét fejezte ki, hogy Románia, amely része annak a gazdag, és tagadhatatlan keresztény örökségnek, amely nagy mértékben hozzájárult a nemzetek és népek Európájának kialakításához, most rész vesz a földrész építésében, elősegítve, hogy az ne pusztán csak gazdasági erő és a fogyasztási javak nagy piaca legyen, hanem új politikai, kulturális és spirituális lendülettel képes legyen ígéretes jövőt építeni az új nemzedékek számára.

Románia évek óta elkötelezte magát a társadalom mélyreható átalakításában, figyelmet fordítva a múlt sebeinek begyógyítására, és lehetővé téve, hogy mindenki élvezhesse az alapvető szabadságjogokat, a gazdasági és társadalmi fejlődés gyümölcseit. A Szentatya arra buzdította a politikai felelősöket, hogy fordítsanak nagy gondot a tényleges szolidaritásra a lakosság minden rétege között. Kerüljék, hogy a globalizáció mély szakadékot eredményezzen az állampolgárok között, egyeseket folyamatosan a társadalom peremére szorítva, illetve abból teljesen kizárva, mint ahogy ez sajnos sok modern társadalomban megfigyelhető. Mindenkinek biztosítani kell a független igazságszolgáltatást, amely hatékonyan küzd a korrupció ellen.

A pápa ugyancsak örömmel állapította meg, hogy a román kormány nagy lépéseket tett a vallási közösségek tulajdonának visszaszolgáltatásában. Ez hosszú lejáratú folyamat, amely igényli az igazságosságot és az egyenlőséget, ez teszi lehetővé minden elismert vallás számára, hogy megtalálja törvényes helyét a román társadalomban. A Szentatya reméli, hogy a vallásszabadság alapvető jogát maradéktalanul tiszteletben tartják a görög katolikus egyház esetében is. A katolikus egyház mindig készen áll arra, hogy az illetékes hatóságokkal a párbeszéd szellemében tanulmányozza az esetleges nehézségek leküzdésének eszközeit. Ez nagymértékben hozzájárul a társadalmi békéhez.

A pápa aggodalmának adott hangot a bukaresti Szent József-székesegyház mellé tervezett felhőkarcoló ügyét illetően. Ezzel kapcsolatban a bukaresti érsek már számos kérvényt nyújtott be az illetékes állami szervekhez. A székesegyház ugyanis nemcsak a katolikusok, hanem az egész román nép számára történelmi örökséget jelent, valamint a hit értékét jelképezi.

II. János Pál pápa 1999-ben Romániában tett látogatása kitörölhetetlenül megjelölte minden román szívét és lelkét – folytatta beszédét a Szentatya, idézve a nagykövet szavait. Üdvözletét küldte Teoctist román ortodox pátriárkának, aki 2002-ben látogatott el Rómába. XVI. Benedek annak a kívánságának adott végül hangot, hogy a katolikus és ortodox hívek minden szinten folytassák a párbeszédet, és a nagyszebeni III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés legyen fontos állomás az egység felé vezető úton.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír