
Az egyház, amelynek térben és időben folytatnia kell Krisztus küldetését, nem tekinthet el két alapvető feladattol: az evangelizálástól és a testben-lélekben betegek gondozásától. Isten ugyanis a teljes embert meg akarja gyógyítani. Az Evangélium szerint a test gyógyulása egy mélyebb tisztulás, a bűnök megbocsátásának a jele – mondta a Lourdes-i Szűzanya emléknapján homíliájában XVI. Benedek pápa. Nem meglepő tehát, ha Máriát, aki az egyház Anyja és példaképe, „Salus infirmorum”, a Betegek gyógyítója néven is tiszteljük.
Az Egészségügyi Dolgozók Lelkigondozásának Pápai Tanácsa, amelyet II. János Pál 25 évvel ezelőtt alapított meg, kétségtelenül a betegek iránti kiváltságos gondoskodás jele – emelte ki a Szentatya. Elismeréssel szólt a dikasztérium előző vezetőiről, megemlítve Fiorenzo Angelini bíboros, illetve Javier Lozano Barragán nevét, majd köszöntötte Zygmunt Zimowski érseket, a tanács jelenlegi elnökét. A betegek világnapja alkalmából elismerését fejezte ki az UNITALSI olasz betegkísérő egyesületnek, illetve üdvözölte mindazokat a betegeket és önkéntes ápolókat, akik Lourdes, Fatima, Czestochowa és más Mária-kegyhelyekről élő közvetítésben televízión vagy rádión keresztül követték a pápai szertartást.
A keresztények olyan örömben élnek, amely nem feledkezik meg a szenvedésről, sőt megérti azt. A betegek és minden szenvedő az egyházban nemcsak a különleges figyelem címzettjei, hanem a hit és remény zarándokútjának főszereplői, tanúi a szeretet csodáinak, a húsvéti örömnek, amely a keresztből és Krisztus feltámadásából fakad. A papi évre való tekintettel a Szentatya hangsúlyozta a betegek és a papok közötti kapcsolatot. Egyfajta „evangéliumi cinkosságról”, szövetségről van szó. A beteg hívja a papot, a papoknak pedig rá kell mutatniuk a Feltámadt Krisztus és a Szentlélek jelenlétére és működésére a betegség tapasztalatában.
A pápa idézett Spe salvi kezdetű enciklikájából, miszerint az „emberiességet lényegében a szenvedéshez és a szenvedő emberhez való viszonnyal mérjük. Ez érvényes az egyes személyekre és a társadalomra egyaránt” (38). A Szentszék azért hozta létre az egészségügyi lelkipásztorkodás dikasztériumát, hogy hozzájáruljon a betegek befogadásához és gondozásához. Értelmet kíván adni szenvedésüknek. Erről tett tanúságot II. János Pál saját életével. Salvifici doloris kezedtű apostoli levelében a következőket írta: „Krisztus arra tanította az embert, hogy tegyen jót szenvedése által, s tegyen jót azzal, aki szenved. E kettős megközelítéssel a szenvedés értelmének legmélyét tárta fel”. (30). Mária segítsen hozzá bennünket, hogy maradéktalanul megéljük ezt a küldetésünket – zárta homíliáját XVI. Benedek pápa.
*
Csütörtökön délután fél 5-kor a Via della Conciliazionén egy újabb körmenet kezdődött, amely során a hívek a rózsafüzért imádkozták, kísérve a Lourdes-i Szűzanya vándorszobrát a Szent Péter térig. A Szentatya délután fél 6-kor dolgozószobája ablakából áldotta meg a körmenet résztvevőit, a kerekes széken érkező betegeket és kísérőiket.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír