Benedek pápa katekézise „Isten csalogányáról”

Szent Mechthild von Hackeborn misztikus látomásait Helftai Szent Gertrúd foglalta össze „Liber specialis gratiae” (A különleges kegyelem könyve) című kötetben. Mechthild ötvenévesen mély lelki válságon ment keresztül, amely testi szenvedéssel is járt. Két nővértársának bizalmasan elmondta, milyen sajátos kegyelmekkel vezette őt Isten már gyermekkorától kezdve. Társai, Mechthild tudta nélkül, mindent lejegyeztek. Ez a könyv a legfőbb forrás, ami ránk maradt a szent életéről és lelkiségéről – mondta katekézisében a Szentatya, majd felidézte a misztikus szerzetesnő életét:

Mechthild 1241-ben vagy 42-ben született Helfta várában, Hackeborn báró harmadik gyermekeként. Hétéves korában kereste fel Gertrúd nővérét a rodersdorfi kolostorban, amely azonnal megnyerte tetszését; 1258-ban lépett a ciszterci nővérek közé. A kolostor időközben átköltözött a Hackeborn család birtokán lévő Helfta területére. Mechthild kitűnt alázatosságával, buzgóságával, tisztaságával és Istenhez, Máriához, valamint a szentekhez fűződő kapcsolatával. Különleges értelmi és spirituális adottságokkal rendelkezett. „Isten csalogánya” névvel illették, és megbízták a kolostor iskolájának, kórusának vezetésével, továbbá ő lett a novíciák mesternője is. A misztikus szemlélődés isteni ajándékának fényében számos imát fogalmazott meg. 1261-ben rábízták egy ötéves kislány nevelését, akit szintén Gertrúdnak hívtak. 1271 táján Magdeburgi Mechthild is belépett a kolostorba. E két Gertrúd és két Mechthild a német monachizmus négy nagy alakja – emlékeztetett rá katekézisében XVI. Benedek.

Mechthild von Hackeborn hosszú kolostori élete során sok szenvedésen ment keresztül, amelyhez hozzájárultak a vezeklés maga választotta formái a bűnösök megtéréséért. Részt vett az Úr szenvedésében egészen 1299-ben bekövetkezett haláláig. Létének életadó humuszát az ima és a szemlélődés jelentette; ezek táplálták tanításait, testvérei szolgálatát, előrehaladását a hitben és a szeretetben – fogalmazott Benedek pápa. A liturgikus imákban Mechthild nagy jelentőséget tulajdonított a zsolozsmának, a szentmisének, főleg a szentáldozásnak. Gyakran volt része elragadtatásban, amikor csodálatos párbeszédet folytatott az Úr lánggal égő Szívével. Mechthild ilyenkor belső megvilágosodásért fohászkodott, és sajátos módon közben járt közösségéért és nővértársaiért.

Látomásainak, tanításának, élete eseményeinek leírása gyakran idézi a liturgikus és biblikus nyelvezetet. Alaposan ismerte a szentírást, amely mindennapi kenyeréül szolgált. Szent Mechthild von Hackeborn spirituális tapasztalata a személyes és liturgikus imán, a zsolozsmán, a szentmisén alapult. A szentírás vezette tetteit, az eucharisztikus Kenyérrel táplálkozott. Élete az Úrral való benső egységben haladt előre, az egyházhoz való teljes hűségben. Példája arra buzdít, hogy mélyítsük el barátságunkat az Úrral a mindennapi ima, a szentmisén való figyelmes részvétel által. A liturgia a spiritualitás kiváló iskolája – hangsúlyozta a Szentatya.

Tanítványának, Gertrúdnak Szent Mechthild élete utolsó pillanatairól szóló írásából tudhatjuk: a szenvedéssel teli perceket megvilágította a Szentháromság, az Úr, Mária és a szentek jelenléte. Mechthild még további szenvedést kért az Úrtól a lelkek üdvösségére, és Jézus megadta ezt számára, szeretetének jeleként. Az 58 éves korában elhunyt szemlélődő szerzetes életszentségének híre hamar elterjedt – hangzott el XVI. Benedek pápa tanításában. „Szent Mechthild von Hackeborn Jézus szentséges szívének és Máriának ajánl bennünket. Arra szólít minket, hogy dicsőítsük a Fiút az Anya szívével és dicsérjük Máriát a Fiú szívével” – zárta katekézisét a Szentatya.

A szeptember 29-i általános kihallgatáson nagy számban voltak jelen külföldi csoportok. Benedek pápa, szokásához híven, a nagy világnyelveken is összefoglalta tanítását, és lengyel, ukrán, horvát, szlovák, litván, cseh, román és magyar nyelven is köszöntötte a zarándokcsoportokat. Franciául arról biztosította a Haitiból érkezett híveket, hogy továbbra is imádkozik értük, kérve Istent, hogy enyhítse szenvedéseiket. Felhívta a figyelmet az Észak-Nigériát sújtó humanitárius válságra. Lelki közelségéről és imáiról biztosította azt a mintegy kétmillió személyt, akinek el kellett hagynia otthonát a súlyos árvizek miatt.

XVI. Benedek végül Szent Mihály, Gábor és Rafael arkangyalok ünnepére, majd az őrangyalok közelgő ünnepére emlékeztetett.

Vatikáni Rádió/Magyar KUrír