Benedek pápa katekézise Órigenészről (2. rész)

XVI. Benedek pápa a 254-ben elhunyt egyházatya művének ezúttal két, talán a „legfontosabb és legaktuálisabb szempontját” emelte ki: az imádságról, illetve az egyházról szóló tanítását.

Órigenész egzegetikai és teológiai munkássága mindig összefonódik az imádsággal, az imára vonatkozó tapasztalataival és javaslataival. Gondolatának teológiai gazdagsága ellenére művei soha nem pusztán akadémikus értekezések, mindig az Istennel való kapcsolatra épülnek. Meggyőződése szerint ugyanis a Szentírás megértése nem annyira annak tanulmányozásától, mint a Krisztussal való benső kapcsolattól, az imától függ.

Órigenész úgy látja, Isten megismerésének kiváltságos útja a szeretet, és nem létezik hiteles scientia Christi – vagyis Krisztus-ismeret – Krisztus szenvedélyes szeretete nélkül.

Isten legmagasabb szintű megismerése tehát a szeretetből fakad az ókori egyháztanító szerint. Ez így van az emberek között is – folytatta rögtönzött szavakkal katekézisét a Szentatya. Csak akkor ismerjük meg igazán a másik személyt, ha szívünk kölcsönösen megnyílik egymás számára.

Órigenész, hogy bebizonyítsa állítása helyességét, a héber „megismerni” szó jelentését elemzi, amely az emberi szeretet aktusát is kifejezi. A leghitelesebb megismerésre a szeretetben való egyesülés útján jutunk el. Mint ahogy a férfi és a nő „egy testté lesznek”, így Isten és a hívő is ugyanabban a lélekben egyesülnek. Az alexandriai egyházatya imája így a miszticizmus legmagasabb szintjeire jut el – mondta katekézisében XVI. Benedek pápa.

Órigenész elsődleges szerepet tölt be a „lectio divina”, Isten Szava imádságos olvasása történetében. Az első teológusok közül sokan kijelentették, hogy a Szentírás kitartó és bizalommal teli olvasása mellett nélkülözhetetlen az ima ahhoz, hogy megértsük Istent.

Erre vonatkozóan a Szentatya idézett szeretett előde, II. János Pál Novo millennio ineunte kezdetű apostoli leveléből. Isten Szolgája ebben arról ír, hogy az imádság valódi szeretet-párbeszéddé fejlődhet, „mígnem tökéletesen átjárja az isteni Kedves az emberi személyt, aki együtt lüktet a Szentlélekkel, s gyermeki bizalommal ráhagyatkozik az Atya szívére. Olyan út ez, amelyet teljes egészében a kegyelem kormányoz. Szilárd lelki elkötelezettséget követel, a megtisztulás fájdalmas élményei is hozzátartoznak, a különböző formák közvetítésével azonban elvezet ahhoz a kimondhatatlan örömhöz, melyet a misztikusok »jegyesi egyesülésként« éltek át.

A pápa ezután Órigenész tanításából a hívek általános papságára vonatkozó részét emelte ki. Ennek nélkülözhetetlen feltétele a hit és az Írások ismerete, a tiszta és becsületes életvitel. Még inkább szükség van ezekre a feltételekre a szolgálati papság gyakorlásához.

A következetes élet és Isten Szavának befogadása és tanulmányozása az életszentség hierarchiáját alakítják ki a keresztények általános papságában. Ennek a hierarchiának a csúcspontjára helyezi Órigenész a vértanúságot. Mindnyájunkra vonatkozik, hogy szüntelenül a tökéletesség útján kell járnunk, hogy szívünk tekintetét mindig annak a Bölcsességnek és Igazságnak a szemlélése felé fordítsuk, amely nem más, mint Jézus Krisztus.

Vatikáni Rádió/VIS/Magyar Kurír

Kép: www.eelk.ee