Benedek pápa katekézisében hálát adott ausztrai látogatása sikeréért

A látogatásra a mariazelli kegyhely fennállásának 850. évfordulója adott okot. Ez Ausztria legfontosabb kegyhelye, amely a magyar hívek számára is kedves, valamint több szomszédos nemzet zarándokai keresik fel. A pápa látogatása mindenekelőtt zarándoklat volt, amelynek mottójául a következőt választotta: „Tekintsünk Krisztusra!”

A Szentatya köszönetét fejezte ki Schönborn bíborosnak, Bécs érsekének, valamint az Osztrák Püspöki Konferenciának azért az elkötelezettségért, amellyel látogatását előkészítették, és végigkísérték. Köszönetet mondott az osztrák kormánynak, a polgári és katonai hatóságoknak is hatékony együttműködésükért, a szövetségi elnöknek pedig szívélyességéért.

A Szentatya találkozott a köztársasági elnökkel és a diplomáciai testület tagjaival. Péter utódának ezekben az értékes pillanatokban alkalma nyílik arra, hogy buzdítsa a nemzetek felelőseit: mindig kedvezzenek a béke ügyének, a valódi gazdasági és társadalmi fejlődésnek. A pápa ismét arra buzdította az érdekelteket, hogy folytassák Európa egyesülési folyamatát, merítve a közös keresztény örökség értékeiből. 

A Szentatya szeptember 8-án, Mária születésének liturgikus emléknapján fejtette ki látogatása központi témáját: „Tekintsünk Krisztusra!” Ezt a gondolatot mélyítették el híveikkel az osztrák főpásztorok, a látogatást megelőző kilenc hónapban. A kegyhelyre érve vált érthetővé a maga teljességében a mottó: a Szűzanyát ábrázoló kegyszobor egyik kezével a Gyermek Jézusra mutat, míg a főoltár felett a Keresztre feszített Krisztus látható. Krisztust szemlélni Mária szemével annyit jelent, mint találkozni a Szeretet Istenével, aki értünk emberré lett és kereszthalált halt – mondta katekézisében XVI. Benedek pápa.

A szertartást követően a pápa az örömteli testvériség perceit élte át az ország püspökeivel és a bencés közösséggel. Találkozott a papokkal, szerzetesekkel, diakónusokkal és szeminaristákkal, akikkel együtt vesperást mondott. Lélekben Máriával egyesülve magasztalták az Urat olyan sok férfi és nő alázatos szolgálatáért, azokért, akik Isten irgalmasságára bízzák magukat és szolgálatába állnak. Ezek a személyek, emberi korlátaikkal együtt, sőt éppen emberségük egyszerűségében és alázatában, arra törekednek, hogy mindenkinek felkínálják Isten jóságának és szépségének visszatükröződését, követve Jézust a szegénység, tisztaság és engedelmesség útján. Ezt a három fogadalmat a maguk eredeti krisztológiai jelentésében kell értelmezni – mondta a pápa –, kiemelve közösségi és egyházi vonatkozásukat.

Vasárnap reggel a Szentatya a bécsi Szent István dómban mutatott be szentmisét. Homíliájában a vasárnap jelentőségét és értékét mélyítette el, támogatva a „szabad vasárnap megőrzésére létrejött szövetség” mozgalmának célkitűzését.

A pápa meglátogatta a heiligenkreuzi ciszterci szerzetesek virágzó közösségét, amely 874 óta megszakítás nélkül létezik. A szerzeteseket emlékeztette Szent Benedek tanítására, hangsúlyozva az ima értékét. A Szentatya hangsúlyozta, hogy a teológiai tanulmányokat nem szabad elválasztani a spirituális élettől és az imától, ahogy ezt clairveaux-i Szent Bernát, a ciszterci rend atyja hirdette.

Végül a pápa önkéntesekkel találkozott ausztriai látogatása során. Így akarta kifejezni elismerését olyan sok személynek, akik ingyenesen elkötelezik magukat testvéreik szolgálatában, mind az egyházban, mind a polgári közösségben. Az önkéntesség a szívből indul ki, hálaadás az életnek, ami arra irányul, hogy megosszuk a kapott javakat testvéreinkkel. Az önkéntes munkát nem egyfajta „hézagpótló” tevékenységnek kell tekinteni az állam és a közintézmények viszonylatában. Sokkal inkább egy kiegészítő és mindig szükséges jelenlétről van szó, ami arra irányul, hogy ne lankadjon figyelmünk a legutolsók iránt.

A Szentatya a szerda délelőtti általános kihallgatáson mondott beszéde végén hálát adott az Úrnak ausztriai zarándoklata sikeréért. Bécsben és Mariazellben különösen nyilvánvalóvá vált a helyi egyház élő, hűséges és sokszínű valósága. Az egyház örömteli és magával ragadó jelenléte volt ez. Az egyház arra kapott meghívást, hogy mint Mária, mindig tekintsen Krisztusra, hogy Õt másoknak is meg tudja mutatni. Legyen tanítómestere és tanúság tevője az életre mondott „igen”-nek, az élet minden dimenziójában. Kétezer éves hagyományát állítsa egy békés jövő, valamint a valódi társadalmi haladás szolgálatába az egész emberi család javára.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír