A Szentatya a Máriának szentelt május hónapot a rómaiak számára oly kedves szentélyben kívánja kezdeni – mondta Pasquale Silla prelátus, a kegyhely igazgatója és plébánosa. A pápát május 1-jén a kegyhelyen Camillo Ruini bíboros, Paolo Schiavon római segédpüspök, valamint Silla prelátus fogadja. A rózsafüzér elimádkozása után XVI. Benedek pápa beszédet intéz a hívekhez, majd látogatást tesz az új szentélyben, amelyet II. János Pál pápa szentelt fel a 2000-es nagy jubileum előestéjén.
XVI. Benedek pápát szoros szálak fűzik a Mária-kegyhelyhez: bíborosként több ízben járt itt, legutoljára 2004 júniusában. Most, amikor pápaként először keresi fel a szentélyt, találkozik a kegyhely lelkipásztori gondozását végző két szerzetesi család tagjaival.
A szentély története egy 1740-ben végbement csodához köthető. Egy zarándok eltévedt a Róma környéki mezőkön, s hirtelen kóbor kutyák támadták meg, amikor váratlanul megpillantotta egy közeli romos kastély tornyán a Szűzanya képét. A zarándok a Szűzanyát hívta segítségül, és fohásza nyomán megmenekült. A csoda híre gyorsan elterjedt, az ősi szentélyt 1744-ben építették a csodás kegykép befogadására. Az 1750-es szentév során Rezzonico bíboros, a későbbi XIII. Kelemen pápa szentelte fel, és főoltárát az Isteni Szeretetnek ajánlotta.
1944-ben a náci megszállás idején a rómaiak ismét Máriához fordultak segítségért, hogy óvja meg a várost újabb támadásoktól. A hívek június 4-én a római Szent Ignác-templomban gyűltek össze, ahová elhozták a szentély csodás Mária-képét, és imádkoztak Róma felszabadításáért. Hármas fogadalmat tettek a Szűzanyának: megígérték, hogy felhagynak az erkölcstelen szokásokkal; hogy felújítják a szentélyt; és karitatív munkát végeznek azon a vidéken.
Az engesztelő imával csaknem egyidejűleg a német hadsereg kivonult a városból. 1996-ban megkezdték az új szentély építését. Az építészek, Costantino Ruggeri ferences atya és Luigi Leoni, a domboldalba vájt, egyfajta „barlang-templomot” terveztek, a hatalmas üvegablakokon az Ave Maria felirat olvasható, egy óriás nap, a szél és a tűz a Szentlelket jelképezik, a sötét- és világoskék csíkok pedig az eget és a tengert idézik. Az új templom, amelynek oltára carrarai fehér márványból készült, kétezer személy befogadására alkalmas.
VR/Magyar Kurír