Benedek pápa nagyböjti találkozója a római papsággal

„Örülök, hogy egy nagy egyházmegye püspöke vagyok, vigasztaló számomra ilyen sok papot látni” – mondta Benedek pápa a találkozón, majd válaszolt az ifjúsági lelkipásztorkodás, a szentélyek jelentősége, az egyházi mozgalmak, valamint az egyházművészet mint az evangelizálás eszköze témákban a papság által feltett kérdésekre.

A Szentatya elmélkedésének nagy részét az ifjúság körében végzett pasztorációnak szentelte, hangsúlyozva: meg kell értetni a fiatalokkal, hogy Krisztus nem egy nagy próféta, hanem Isten arca, a megbocsátás és a szeretet arca.

Az egyházi mozgalmak témáját érintve a párbeszéd fontosságát emelte ki, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ne „oltsák ki a mozgalmak különféle karizmáit”.

Az egyházművészet alkotásait a pápa mindig élő katekézisnek nevezte, amelyben Olaszország felbecsülhetetlenül gazdag. Ez a művészeti gazdagság is azt mutatja, hogy az egyház, bűnei és gyengeségei ellenére soha nem volt elnyomó szerv, hanem mindig szépségre sugalmazó forrást testesített meg.

A találkozón nem hiányoztak a humoros pillanatok sem: a pápa az evangéliumból idézve utalt Jézusra, aki nappal dolgozott, éjszaka pedig imádkozott. „Be kell vallanom gyengeségemet, hogy éjszaka nem tudok imádkozni, mert szeretnék aludni” – mondta tréfásan a Szentatya.

Camillo Ruini bíboros, a pápa római helynöke a Szentatyát köszöntve rámutatott ennek a nagyböjt elején szokásos találkozónak a jelentőségére, amikor a római papok szabadon feltehetik kérdéseiket, feltárhatják elvárásaikat, reményeiket és nehézségeiket a Szentatyának.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír