Benedek pápa: a pusztaság időszaka a kegyelem időszakává tud alakulni

Mint mondta, az egyház történetének első évszázadaiban a katekumeneknek, vagyis a keresztségre, a keresztény életre készülőknek volt fontos ez az időszak. A belső megtisztulás által az Istenhez való közeledés lehetőségét jelentette.

Később a vezeklő emberek, majd minden hívő számára meghívást jelentett arra, hogy életüket még inkább Krisztus példája szerint éljék. Az egyházi közösség nagyböjti részvétele jelzi a keresztény spiritualitás egyik fontos dimenzióját, vagyis azt, hogy a megváltás nem csak néhányakra, hanem mindenkire vonatkozik Krisztus halála és feltámadása által. Ezért mind a katekumenek, mind azok, akik eltávolodtak Istentől és a kiengesztelődés útját keresték, mind pedig az egyházzal szeretetközösségben lévő hívek jól tudták, hogy a húsvétot megelőző időszak a „metanoia”, vagyis a belső megtisztulás, a bűnbocsánat, a megtérés ideje volt – mondta katekézisében a Szentatya.

Ezt követőn kitért a nagyböjtöt jelentő negyven napra, a Quadragesimára. A 40-es szám az Ó- és az Újszövetségben is szimbolikus számként van jelen, amely Isten Népe életének jelentős eseményeihez kapcsolódik. Szám, amely a várakozás, a megtisztulás idejét, az Úr eljövetelét és Isten hűségét jelképezi. Idő, amely türelmes állhatatosságra és az érett döntések meghozatalára ad lehetőséget.

A 40-es szám feltűnik Noé történetében, aki negyven napon és negyven éjjelen át a bárkán volt, majd Mózesnél, aki a Sínai-hegyen szintén negyven nap és negyven éjjel várta a kőtáblát a törvényekkel. Negyven évig vándorolt a zsidó nép, hogy elérkezzen az ígéret földjére; és Illés prófétának is negyven napig tartott az út Hóreb hegyéig. Negyven évig uralkodtak Saul, Dávid és Salamon zsidó királyok is.

Az Újszövetségben Jézus, mielőtt megkezdte volna nyilvános működését, negyven napra a pusztába vonult és böjtölt. Isten Szava volt a tápláléka, amellyel az ördög kísértése ellen is védekezett. Majd a feltámadt Jézus is negyven napon át megjelent tanítványai előtt, és Isten országáról beszélt nekik – elevenítette fel a Szentatya a Szentírásban foglalt történeteket. A negyvennapos időszak spirituális jellege ma is időszerű, lehetőséget ad a híveknek, hogy még inkább Jézus példáját kövessék.

A negyvennapos időszak e kettősége – vagyis az Istenhez való közeledés és a megkísértés ideje együtt – jól mutatja az egyház helyzetét is a történelem és a világ „sivatagán” át vezető útján. Ebben a pusztában a hívő embernek lehetősége van a Istennel való mély kapcsolatra, amely megerősíti lelkét, hitét, táplálja a reményt és a szeretetet – mondta a zarándokoknak a Szentatya. Tapasztalat, amely által részeseivé válhatunk Krisztus a bűn és a halál felett aratott győzelmének keresztáldozata által. A sivatag azonban a minket körülvevő valóság negatív aspektusának jelképe is, vagyis a sivárság, az értékekben való szegénység, a szekularizmus, a materialista kultúra, amelyek bezárják az embert a lét evilági távlataiba, megfosztva a transzcendencia minden vonatkozásától. Ez az a hely, ahol a felettünk lévő ég szürke az egoizmus, a csalás és a meg nem értés felhői miatt. A ma egyháza számára azonban a pusztaság időszaka a kegyelem időszakává tud alakulni, ugyanis bizonyosak vagyunk abban, hogy Isten a legkeményebb kősziklából is képes élő vizet fakasztani – buzdította a híveket Benedek pápa.

Azt kívánta minden jelenlévőnek, hogy az elkövetkezendő negyven nap adja meg a bátorság újra felfedezésének lehetőségét, hogy türelemmel és hittel tudjuk elfogadni a megpróbáltatásokat és a nehézségeket, tudva azt, hogy a sötétségből mindig új nap virrad az Úr hatalma által.

Az általános kihallgatáson jelen volt a 2012-es junior sí világbajnokság szervező bizottságának több tagja, akik átadtak a Szentatyának egy, a találkozóra készült aranyérmet. A világbajnokságot február 29. és március 9. között rendezik meg az olaszországi Roccarasóban és Rivisondoliban, amelyen 50 ország 150 – 15 és 20 év közötti – sportolója vesz részt.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír