„Isten törvénye Isten szava, amely vezeti az embert az élet útján, kivezeti az önzés szolgaságából és bevezeti az igazi szabadság és az élet földjére” – hangsúlyozta a pápa. A Bibliában ezért a törvény nem teherként, elnyomásként, korlátozásként jelenik meg, hanem mint az Úr legértékesebb ajándéka, tanúságtétel atyai szeretetéről, népéhez való közelségéről, a vele való szövetségéről – mondta. A zsoltáros szavait idézte a 119. zsoltárból: „Útmutatásaid örömömre vannak, szavaidról soha el nem feledkezem… Mutasd meg, Uram, parancsaid útját, annak követésében legyen a jutalmam”.
A Szentatya emlékeztetett arra, hogy itt kezdődik a probléma: „amikor a nép megtelepszik a földön és a törvény letéteményese lesz, utoléri a kísértés, hogy valami Isten szavától különböző dologban keresse biztonságát és örömét: a javakban, a hatalomban, más ’istenségekben’, amelyek valójában hiúságok, bálványok.” Ilyenkor Isten törvénye megmarad ugyan, de már nem a legfontosabb dolog, inkább csak felszín, amely alatt az élet más szabályokat követ, egyéni vagy csoportérdekek nyomában jár.
„A vallás elveszíti valódi értelmét, ami nem más, mint hogy Istent hallgatva élük, hogy az Ő akaratát teljesítsük, ami létezésünk igazsága és segít, hogy jól éljünk. A vallás ehelyett másodlagos fontosságú szokások gyakorlásává válik, amelyek leginkább az embernek azt a szükségletét elégítik ki, hogy úgy érezze: rendben van Istennel” – tanította a pápa. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a gyakorlat Jézus idejében is veszélyeztette a korabeli vallásokat, de a kereszténységben is tetten érhető – nekünk is el kell hát gondolkodnunk azon, amit Jézus a farizeusoknak és írástudóknak mondott.
XVI. Benedek pápa végül Szűz Máriához fohászkodott, hogy segítsen minket nyitott és őszinte szívvel hallgatni Isten Igéjét, hogy az Ige irányítsa gondolatainkat, döntéseinket, tetteinket.
Magyar Kurír
(tzs)