A Bernardinusok Kollégiuma – ahol a pápa a kultúra képviselőivel találkozik

A műemlék épület 1245 és 1252 között épült Étienne de Lexington, Clairvaux apátjának köszönhetően, azért, hogy Párizsba küldhessék tanulni a ciszterci rendbeli szerzeteseket (akiket rendjük megreformálója, szent Bernát után bernardinusoknak is neveznek). Az iskolaépületet a Francia Forradalom alatt mint nemzeti kincset eladták, majd később egymás után börtönként, általános iskolaként és tűzoltókaszárnyaként működött.

Jean-Marie Lustiger bíboros, Párizs korábbi érseke 2001-ben visszavásárolta a Város számára azért, hogy legyen egy hely, ahol a vallás és a kultúra párbeszéde újra életre kelhet. Noha az épület egyike a gótikus építészet remekeinek Párizsban, siralmas állapotban volt, amikor a párizsi egyházmegye visszavásárolta. A hosszú felújítási munkálatokat a megmaradt, korabeli részekre vonatkozóan Hervé Baptiste, a történelmi épületek főépítésze vezette, a modern kiképzések tervein pedig Jean-Michel Wilmotte építész dolgozott – írja a La Croix.

A földszinti csodálatos gótikus hajót, mely 6 méter magas boltív alatt 70 m hosszan terül el, hatalmas üvegablakok és a karcsú oszlopok lábainál elhelyezett fényforrások világítják meg. Itt fogadják majd XVI. Benedeket, aki több száz meghívott előtt tart beszédet. André Vingt-Trois bíboros 650 vendéget, a kultúra világának képviselőit – írókat, színészeket, rendezőket, képzőművészeket, könyv- és lapkiadókat, akadémikusokat, egyetemi oktatókat – hívott meg a pápával való találkozásra. XVI. Benedek beszéde a „kultúra világához” szepember 12-én 17 óra 30-kor a pápa franciaországi látogatásának egyik csúcspontja lesz.

A pápa beszédének helyt adó főhajó a későbbiekben elsősorban előadásoknak és kiállításoknak ad helyet. Kortárs művészek alkotásait fogadják majd a világ minden tájáról, melyek kiválasztása szigorú kritériumok alapján történik. Az első művész, aki kiállít ezen a káprázatos helyen, Claudio Parmiggiani szobrász lesz. Más kiállítások is helyet kapnak majd a hajdani sekrestyében, ahová épp most helyezték el Günter – egy XV. századi német szerzetes – kőből készült, fekvő szobrát, melyet érintetlen állapotban találtak meg a munkálatok során. További ásatások nyomán előkerült még Sziénai Szent Katalin egy fej nélküli szobra, és egy Krisztus-szobor a XVI. századból.

Az alagsorban 9 terem szolgál ezentúl iskolai előadóteremként 2600 kispap és világi diák számára. Szintén az alagsorban került kialakításra a többezer kötetes könyvtár. Az első emelet 1.000 m2-ét már a nyáron berendezték: irodák és kisebb tantermek foglalnak itt helyet. A második emeleten egy 250 fős előadóterem nyílik, melyet két középkori rózsaablak világít meg. Ezt a termet színházzá alakították, melynek programja szerepelni fog a főváros összes kulturális programfüzetében. Ez lesz a kollégium szimbóluma, amely – ahogy André Vingt-Trois bíboros fogalmazott – azt fogja jelképezni, hogy az egyház nyit a modern világ felé. Mi sem időszerűbb, mint hogy vallási kulturális központot avatnak fel Párizsban ma, amikor – a bíboros szavaival – a keresztény kulturális identitás elvesztése fenyeget.

Magyar Kurír