Beszámoló a magyar cigányság helyzetéről és a cigánypasztorációról Magyarországon

I) A magyarországi cigányság helyzete

1) Demográfiai helyzet
Két szakember 2003-as becslését használom, illetve a 2001-es népszámlálás adatait. A becslés egy reprezentatív felmérés alapján készült, 1200 háztartás lakóit kérdezték meg. Az adatokat szemlélve láthatjuk, hogy a magyar társadalom nincs abban a helyzetben, hogy ne foglalkozzon a cigánysággal. A 10 millió lakos közül jelenleg 6-7 % a roma etnikumhoz tartozik, ez 600-700 ezer személyt jelent.

Míg a cigány népességben a legfiatalabb korosztályok a legnépesebbek, addig a magyar összlakosság fiatalabb korosztályai egyre kisebb létszámúak. Ennek következtében a cigány népesség fiatalabb. A másik diagram ennél többet is mond! Az össznépesség 1990 és 2000 között kb. 300 000-rel csökkent, addig a 6 %-nyi cigányság létszáma több mint 100 000-rel növekedett. Ez a jövőt is előre vetíti. A jövőben várható, hogy a cigányság arányszáma az össznépesség körében egyre gyorsabban fog növekedni. Nem csak azért kell foglalkoznia a magyar társadalomnak a cigánysággal, mert a cigány lakosság aránya magas, hanem azért is, mert a népesség legdinamikusabban növekvő létszámú csoportja.

2) Egészségügyi helyzet
A korosztályonkénti népességmegoszlás grafikonja arra is rámutat, hogy az idősebb korosztályok egyre néptelenebbek, az igen rossz egészségi állapotuk miatt. A roma népesség várható átlagos élettartama 10 évvel rövidebb, mint az összlakosságé. Sokkal gyakoribbak a betegségek.

A diagramon háromszínű oszlopot látunk. Az első a legjelentősebb betegségek %-os előfordulásának gyakoriságát jelzi az összlakosság körében. A másik kettő a betegségek előfordulási arányát jelzi a cigány népesség között. Ezek közül az utolsó oszlop a betegségek előfordulását egyszerű bevallás alapján tünteti fel. Erre azért van szükség, mert nem minden cigány ember fordul orvoshoz, ezért a kutatók a tünetekre kérdeztek rá és ebből számítottak egy ellenőrző értéket. A kettő nem mindig esik egybe. Látszik, hogy melyik betegséggel fordulnak legkevésbé orvoshoz a cigányok közül (pl. cukorbetegség, gyomorfekély). A magas vérnyomás az egyetlen betegség, ami kb. hasonló értéket mutat mint az összlakosságé. Egyébként minden betegség mutatója többszöröse a cigányok között, mint az összlakosság körében.

Nézzük a legjelentősebb betegség típusokat. Láthatjuk, hogy bizonyos betegségek mutatói néhol 10-15-szöröse az összlakosságénak. A legkiugróbb eltérések a vakság, a vashiányos anémia és a TBC esetében láthatók, de a siketség, csökkent hallás, az asztma, a gyomorfekély és a gerincbetegségek is 4-7-szer többször fordulnak elő.

A további elemzések kimutatták, hogy bizonyos betegségek a munkanélküliek, az alacsony jövedelműek körében a gyakoribbak, míg bizonyos betegségek a magasabb jövedelműek körében. A mentális betegségek pedig szegényes emberi kapcsolatokkal mutatnak összefüggést.

3) A cigány lakosság foglalkoztatottsága
A magyarországi cigányság csupán 25,1%-ának van munkahelye, 5%-a tanul, a munkanélküliek aránya 34%, és igen magas a rokkantnyugdíjasok aránya: 15,4%. A gyermeknevelésen otthon maradtak 13, %-ot tesznek ki.

A munkanélküliség magas mutatója összefüggésben van az iskolázottság, a képzettség alacsony szintjével, de az alacsony jövedelmek akadályozzák, hogy magasabb képesítést szerezzenek a családok fiatal tagjai. A követekező táblázatok a saját korosztályon belüli %-ot mutatják.

A gyönge egészségi állapot következménye, hogy 40 éves kor fölött hirtelen megnövekszik a rokkantnyugdíjasok száma.

4) Az iskolázottság problémája
Azért olyan magas a munkanélküliek aránya, mert a cigányság képzettsége és iskolázottsága alacsony. De éppen azért nem tud magasabb iskolázottsághoz jutni, mert a foglalkoztatottság hiányában, nem jut elég jövedelemhez.
Igen magas a 8 osztályt el nem végzők aránya 30,2 %, a csupán nyolc osztályt elvégzettek aránya 36,4%. Az érettségizők számmutatója a korosztályon belüli arányszámot fejezi ki. Jó, hogy az egyre fiatalabb korosztályon belül emelkedő arányt mutat.

Kedvező változások: Fiatalabb korosztályok körében kevesebb, mint ötödére csökkent a 8 általánost el nem végzők száma, de még most is 15%-ot tesz ki. A fiatalabb korosztályok növekvő számban végzik el az általános iskolát. Az érettségizők aránya harminc év alatt megtízszereződött, de jelenleg is csak 11,4%. (A többségi lakosság körében az érettségizettek aránya 38,2 %) A szakmunkások mutatószáma több csaknem négyszeresére emelkedett.

A főiskolai, egyetemi végzettség mutatószáma igen alacsony, a saját korosztályhoz képest a 1,3 %-os. Korábbi korcsoportokban a viszonylag azért látszik kedvezőbbnek az egyetemet végzettek mutató száma, mert az alacsonyabb iskolázottság kortársak körében magasabb a halandóság. A legrosszabb az iskolázottsági adatok a gettósodott településeken vannak.

5) Anyanyelv
A magyarországi cigányság legnagyobb részben 86,9 % romungró magyar anyanyelvű, letelepedett. 7,7 %-a az oláh cigányok valamelyik törzséhez tartozik, a romani nyelv valamelyik dialektusát beszéli. 4,6%- beás cigány elveszítette eredeti nyelvét, az ó-románnak egy változatát beszéli. Vannak még kisebb szinti és egyéb csoportok.

A cigányság öntudatra ébredése elindult. Sokan újratanulják a lovari nyelvet. A lovari nyelv hivatalosan elismert nyelv, nyelvvizsgát lehet tenni belőle. A magyar törvények lehetőséget adnak arra, hogy a cigányság, mint Magyarországon jelenlévő etnikai kisebbség önkormányzatot válasszon. A cigányönkormányzatokat 2006-ban újraválasztották: 5845 képviselőt választottak 38 politikai és civil szervezet jelölésében. Számos civil szervezete, jogvédő szervezete van a cigányságnak. Egyfajta társadalmi önszerveződés van kialakulóban. Úgy gondolom a cigányság öntudatra ébredésének időszakát éljük. Kár, hogy politikai és üzleti csoportok éppen ezeket a cigányszervezeteket használják, föl, hogy a cigányságot saját érdekeik játékszerévé tegyék.

II) Milyen helyzetben van a magyar cigánypasztoráció?

A magyarországi cigánypasztoráció első képviselője Sója Miklós görög katolikus parókus volt. 1940-ben, néhány évvel az európai cigánypasztoráció ébredése előtt kezdte munkáját Hodászon, ahol azóta is működik a cigány egyházközség. Templom épült, közösségi ház, idősek otthona létesült. Gelsei Gábor görög katolikus lelkész viszi tovább a örökséget. A hetvenes években Dél-Magyarországon egy másik kezdeményezés indult Alsószentmártonban. Az 1998-as fordulat után az Egyház szabadabban működik. Kb. 50-70 új kezdeményezés indult el az ország lekülönbözőbb pontjain. Óvodák, középiskolák, középiskolai kollégiumok kezdték meg működésüket. Mindezek alapján mondhatjuk, hogy a cigánypasztoráció jó helyzetben van.

Mégis igaz az állítás, hogy ugyanakkor nagyon rossz a helyzete, mert az ország 2258 plébániájából mindössze 50-70 plébániáról tudunk, amelyen valamiféle kapcsolatot építenek az ott élő cigánysággal. Az is igaz, hogy újabb és újabb plébániákról kiderül, hogy elkezdtek dolgozni ezen a területen.

Pozitívnak értékelhetjük a tendenciát, hogy a papság körében a cigánypasztoráció érdeklődésre tart számot. Nem jelentős az elzárkózó papok száma. Esélyt jelent, hogy éppen a kezdeményezőbb típusú papok, akik mernek új utakat keresni – kívánatosnak, fontosnak gondolják a cigánypasztorációt. A cigánypasztorációnak van egyfajta becsülete a törekvő papság körében. Nehézség, hogy nem tudják hogyan kezdjenek hozzá.

A) A Református Egyház cigánypasztorációjáról Hadházi Antal lelkész úrtól kapott hírek alapján alkotunk képet. Egyes számítások szerint a cigányok mintegy 20%-a a református egyházban részesült keresztségben. Számarányuk az évenként megkereszteltek között erősen növekszik. Hittanórára többen járnak, konfirmációig kis részük eljut, utána a többségük nem kapcsolódik be a rendszeres egyházi életbe.

A Református Egyházban egyfajta „missziói paradigmaváltás” következett be az elmúlt két-három év során. Az egyházkormányzat Bölcskei Gusztáv zsinati elnök-püspök vezetésével központokat hozott létre, így a cigány missziónak is van egy „csúcsszervezete”. Egyházkerületenként (megfelel a katolikus püspökségeknek) egy-egy főfoglalkozású referens fogja össze a cigánymissziót. Négy egyházkerületi referenst már megbíztak a munkával. Elkezdődött – ökumenikus keretek között – a referensek felkészítése is. Ezt követi majd a gyülekezeti felelősök felkészítése és munkába állítása. Teológiai megalapozásában pietista–fundamentalista szemlélet uralkodóvá válását állapítja meg  Hadházi Antal.

B) A Katolikus Egyházban 2003-ban Budapesten tartotta a Cigánypasztorációs Világkonferenciát a Vándorlók és Utazók Pápai Tanácsa. A magyar cigánypaszoráció elismeréseként első esetben történt ez a Vatikánon kívül. 2001-ben megalakult a MKPK Migrációs Irodája, amely az egyházmegyénkénti referenseket fogja össze .

A MKPK Migrációs Irodája 2003 óta minden évben megrendezi az Országos Katolikus Cigánytalálkozót 6-800 cigány részvételével. A találkozón előadások, tanúságtételek hangzanak el. Minden közösség bemutathatja a maga táncát, zenéjét, jelenetét. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia eddig útiköltséggel együtt teljes mértékben finanszírozta ezt a találkozót. A 90-es évek végétől a lelkipásztorok számára minden évben megrendezzük az éves cigánypasztorációs konferenciát is. Évenként más-más témák jegyében papok, világiak, cigány és nem cigány lelkipásztorkodásban elkötelezett személyek továbbképzése, tapasztalatcseréje a konferencia. Ebben az évben elkezdődött egyfajta ökumenikus kapcsolat a református, lutheránus, pünkösdista, és baptista egyházakkal. 2006-ban Gyömrőn az egyházmegye cigánypasztorációs munkáját koordináló iroda jött létre, a Ceferino Ház.

Dúl Géza/Magyar Kurír