Beszámolók a külföldi karácsonyi szertartásokról, üzenetekről

A Népszabadság (1.,7.o.) A pápa békét és szolidaritást sürgetett címmel, a Népszava (1.,2.o.) A pápa karácsonyi üzenete – Megbékélésre szólított fel Urbi et Orbi áldásában XVI. Benedek pápa, a Magyar Nemzet (8.o.) Pápai üzenet a békéről – XVI. Benedek karácsonyi miséjében a világ pusztulására figyelmeztetett címekkel, a Magyar Hírlap (6.o.) XVI. Benedek: béke és szolidaritás címmel ismerteti a Szentatya karácsonyi, Urbi et Orbi áldásának főbb gondolatait, kiemelve, hogy XVI. Benedek a közel-keleti és az afrikai megbékélés szükségességét hangsúlyozta, s figyelmeztetett: a bizonytalanság a jólétben élő nemzeteket is fenyegeti. Ha ugyanis mindenki csak a saját boldogulására gondol, a világ csak pusztulásra juthat.

A Magyar Nemzet (8. o.) Botrányos üzenet és a Magyar Hírlap (8. o.) Ahmedinedzsad ünnepi szózata című beszámolója szerint botrányt és nemzetközi tiltakozást keltett Nagy-Britanniában az iráni elnök, Mahmúd Ahmedinedzsad alternatív karácsonyi üzenete, amelyet a brit székhelyű Cannel 4 nevű tévétársaság néhány órával II. Erzsébet angol királynő hagyományos beszéde után sugárzott. Az iráni elnök az Egyesült Államokra és szövetségeseire utalva leszögezte: „A világ gondjai azoktól a vezetőktől erednek, akik elfordultak a vallástól. „Ha Krisztus ma a földön lenne, kétségkívül kitűzné az igazság és emberiség iránti szeretet zászlaját, hogy világszerte szembeszálljon a háborús uszítókkal, megszállókkal, zsarnokokkal” – mondta el perzsa nyelven beszédét Ahmedinedzsad, amelyet angol feliratozással olvashattak a nézők.

Tudósítások, kommentálások a hazai szertartásokról

A Népszabadság (3.o.) Istenről, múltról és jelenről főcímmel és Szeretetről beszélt a bíboros pírmás, arcátlanokról a református püspök alcímmel, a Magyar Nemzet (4.o.) Erdő Péter bíboros: új életet kaphatunk Istentől címmel, a Magyar Hírlap (3.o.) Isten örök hűségének hite főcímmel és „A csillag ott ragyog ma is a betlehemi istálló fölött” felcímmel számol be Erdő Péter bíboros prímás karácsonykor, éjfélkor bemutatott szentmiséjéről, illetve Bölcskei Gusztáv református és Ittzés János evangélikus püspökök ünnepi istentiszteletéről.
A magyar katolikus egyházfő homíliájából a Népszabadság kiemeli, hogy Erdő Péter hangsúlyozta: Isten ember iránti hűségét és irgalmát ünnepli a kereszténység karácsony éjszakáján. A rohanó mindennapok után észre kell venni az irgalmas Isten hűségét, az életünket kényelmesebbé tevő, de Földünk erőforrásait sokszor könnyelműen kihasználó és elpazarló civilizációnk fölött. Isten nem azért alkotta az emberiséget, hogy értelmetlen nyomorúságba taszítsa, hanem szóba állt velünk, és a földi életünkön túl is örök barátságába, szeretetébe hívott… A karácsony arra is felhívja az emberek figyelmét: mozgósítsák testük és lelkük minden erejét, hogy segítsék azokat, akik körülöttük élnek.”
A Magyar Hírlap a következőket idézi a bíboros prímás homíliájából: „A kis Jézus betlehemi jászla fölött a csillag Isten hűségét hirdeti és bevilágítja a történelmet…. A csillag ott ragyog ma is a betlehemi istálló fölött…”
A protestáns egyházi vezetők szertartásairól a Népszabadság tudósít a legrészletesebben. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke csütörtökön a debreceni Nagytemplomban bemutatott istentiszteletén Nagy László költőt idézte, aki 1975-ben azt üzente a jövő magyarjainak: „Ha lesz még emberi arcuk, csókolom őket!” A püspök feltette a kérdést: „Az Ige Istenné lett… Az Istennek arca lett karácsonykor, de nekünk van-e még csókolnivaló arcunk 2008 karácsonyán?” Bölcskei Gusztáv János evangéliumát elemezte, mondván: hiányoznak belőle a hagyományos karácsonyi szereplők: a királyok, pásztorok, vagy Szent József, de benne van az Ige, hiszen az első karácsonykor az Ige testté lett. Ez azért áll így az evangéliumban, mert „Isten talán gondolt arra, hogy jöhet idő, amikor a karácsony szereplői zavarosan keverednek össze” korunk teremtményeivel, akik el akarják hitetni velünk, hogy attól lesz szép az ünnep, „ha minél többet vásárolunk.” János evangélista ezzel szemben a csendes visszavonulást, az ünnep zajoktól mentes meghittségét és tisztaságát hirdeti. „Arca lett az Istennek – mondta János –, hát mi el ne veszítsük ezt az arcot” – figyelmeztetetett Bölcskei Gusztáv. A református püspök megállapította: sokakat tesz egyre inkább arctalanná a szegénység, a kilátástalanság, a jövőtlenség, a kiábrándultság. Egyesek sokszor elfelejtik, miért adatott nekik hatalom – fogalmazott Bölcskei Gusztáv, majd utalt arra, hogy a hazai segélyszervezetek az idén kevesebb adományt kaptak. Ennek az az oka, hogy az adózókat megadóztatják, amire az „illetékesek arcátlanul azt hazudták, hogy ez így van mindenhol az Európai Unióban.” Ittzés János, a Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspöke Győrött bemutatott istentiszteletén kiemelte: „Jézus új Ádámként megmutatta azt az utat, amellyel felülkerekedhetünk mindennapi életünk válságain.” A püspök érthetőnek tartja, hogy manapság a legtöbbet mondott és hallott szó a válság. Az embereket nagyban foglalkoztatja, mi lesz felvett hiteleikkel, egyre kevesebbet érő fizetésükkel, a munkahelyeikkel. Elképzelhető, hogy hamarosan világosság gyúl valakinek a fejében, talán éppen itt, a Kárpát-medencében, és megoldást talál arra, mit kell tenni. Ez azonban csak tüneti kezelés lehet, hiszen történelmi példákból tudjuk, nincs végleges megoldás, és nem tudhatjuk, mikor jön, csak azt, hogy eljön a következő válság, akár a teljes összeomlás. Ittzés János leszögezte: a gazdasági, pénzügyi és morális válság Ádám bűnében, az eredendő bűnben gyökeredzik. Felhívta a hívek figyelmét, Isten nélkül nincs megoldás a problémára.

Ugyancsak a Népszabadságban (3. o.) Tóth Ákos Arctalanok címmel reagál Bölcskei Gusztáv református püspök ünnepi igehirdetésére, s összehasonlítja azt Erdő Péter bíboros prímás homíliájával. A cikkíró leszögezi: „Bölcskei Gusztáv nem nagyon szereti az arctalanokat, a szegényeket, a jövőtleneket, a kiábrándultakat… Nem szereti a megtévedt bárányokat, és mivel nem szereti őket, így önnön arcát föladva nem is tartja céljának, hogy küzdjön értük. Holott, ha úgy tetszik, Isten is a megtévedt bárányokért küzd, folyamatosan, hol több, hol kevesebb sikerrel. Ha Bölcskein múlik, kevesebbel, mert Isten ugyanúgy, sőt jobban szerette a megtévedt bárányokat, mint azokat, akik már befogadták az ő arcát. Kirekesztése annál erőteljesebb, ha szavait összevetjük a szentmisét tartó Erdő Péter bíboros, prímás mondandójának lényegével, aki arról beszélt, hogy a hívőknek mozgósítani kell testük és lelkük minden erejét, hogy „segítsék azokat, akik körülöttük élnek”. Mert bár meglehet, „szegényesek az ajándékok, amit a pásztorok adni tudnak, de Isten a szívet nézi.” A cikkíró hozzáteszi: „És ha Bölcskei Gusztáv Nagy Lászlóhoz fordult, szeretnénk fölhívni a figyelmét a költő egyik versére, a Balassi Bálint Lázbeszéde címűre, amely így kezdődik: „Ördög már veletek, ti álszent hivatalok, csipkegallérban, csuhában, kik arcomat dongva a kárt örvenditek rajtam. Dongók, a Szentlélek dühödt pirosa kitilt.” A vers utolsó mondata pedig így hangzik: „Nem esem hanyatt, se orrlag, angyalaim karolnak égbe, s majd krónika csácsog: címere hárfa – hungarus volt, istentelen.” Tóth Ákos megjegyzi: „Nagy László Balassija, Bölcskei mai értelmezése szerint az arctalanok, netán az arcátlanok sokaságát gyarapította volna. Mi inkább Erdő Péterrel osztjuk, Isten a szívet nézi, nem az arcot. És ha nézné is, azt semmiképpen nem tenné ennyire arcátlanul.”

A Magyar Hírlapban (7. o.) Faggyas Sándor Van-e még arcunk? címmel egyházi és világi vezetők karácsonyi üzeneteiből válogat. „Isten elénk lépett, és megmutatta arcát, amely gazdag a kegyelemben és az irgalomban” – mondta XVI. Benedek pápa Rómában karácsonyi Urbi et Orbi üzenetében. „Az első karácsonykor arca lett az Istennek, hát mi el ne veszítsük ezt az arcot” – figyelmeztetett Bölcskei Gusztáv püspök Debrecenben a karácsonyi istentiszteleten és Nagy László legendás üzenetét idézve – „Ha lesz még emberi arcuk, csókolom őket” – feltette a kérdést: „Ma van-e még csókolnivaló arcunk?” A református zsinat lelkészi elnöke az arctalan emberekről is szólt, akik „a maguk hatalmának megtartása érdekében orruknál és hasuknál fogva vezetnek másokat.” Orbán Viktor egy lapinterjúban azon reményét fejezte ki, hogy „az országot nem lehet egymás után kétszer az orránál fogva vezetni, a magyarok ma már tovább látnak az orruknál.” Sólyom László államfő pedig arra figyelmeztetett, „csak azt lehet az orránál fogva vezetni, aki nem lát tovább az orránál”, de „arcukat elvesztett pártokkal, politikusokkal nem lehet kilábalni a válságból.” Faggyas szerint az idei karácsony „alighanem legfontosabb üzenete a becsapott, elkeseredett, rosszkedvű magyar embereknek, hogy ne veszítsük szemünk elől Isten arcát, vállaljuk önképünket és ne színes, ám halott maszkokat bámuljunk, hanem tiszta, élő arcokat keressünk – akkor nem tudnak többé az orrunknál fogva vezetni minket.”

Magyar Kurír