Beszélgetés a családokkal Veszprémben

Hazai – 2011. április 27., szerda | 14:40

Bensőséges beszélgetésre hívta az egyházmegye családjait nemrég a veszprémi Szent Mihály Egyházközség és az érsekség a várba, a Szent István tiszteletére benedikált ferences templomba. Zömmel 3-4-5 gyermekes nagycsaládok érkeztek, de olyanok is eljöttek, akik még csak most készülnek a szentségi házasságra.

Az oldott légkörű beszélgetést Márfi Gyula érsek és a Veszprémben vendégeskedő Beer Miklós váci püspök vezette. A beszélgetésen felvetődött a kérdés: a Család éve vajon ad-e megerősítést családjainknak, hogy mint a só átjárják a környezetüket, s másokat is példájukkal a szentségi házasságra, a gyermekvállalásra buzdítsanak?

Akik már részt vettek egyházmegyei vagy plébániai szervezésű jegyesoktatáson, azok ennek a lelki előkészítőnek a jelentőségéről számoltak be. Veszprémben hosszú évek óta már a katolikus keresztény családok vezetik ezeket a „kurzusokat” az érsekségen, s eredményességét mutatja, mondta Márfi érsek, hogy sikerül olyan párokat, gyermekeseket is megszólítaniuk, akik eddig csak élettársi kapcsolatban éltek, s most szeretnék, ha az egyház megszentelné kapcsolatukat, családjukat a házassággal, s ezért beiratkoznak jegyesoktatásra. A statisztikák szerint, mint arról a családpasztorációs bizottság világi vezetője tájékoztatott, a résztvevők csaknem 90 százaléka szeretné megváltoztatni a laza élettársi kapcsolatot, szeretne szentségi házasságot kötni.  A kurzusokon évente 40-50 pár vesz részt.

Téma volt az is, hogy a keresztény családok felismerték: össze kell kapaszkodni, s különböző családközösségekhez, lelkiségi mozgalmakhoz  csatlakoztak.  A Váci Egyházmegyében eredményesen működik a Fokoláre, a MÉCS, a Cursillo, a Regina Mundi közösség, s Dunakeszin van a központja a Szentjánosbogarak közösségének. Veszprémben a családok a Házas hétvége, a Kolping, a MÉCS, a Cursillo köré csoportosultak, illetve sokan a Schönstatt családmozgalom tagjai. Ez utóbbinak pedig az egyházmegyében van a székhelye egy kicsiny faluban, Óbudaváron.

Szóba kerültek e közösségek által szervezett táborok, lelki napok, találkozók, amelyek mindig lelki felfrissülést jelentenek. Örvendetes tapasztalat, mondták a  főpásztorok, hogy mindkét egyházmegyében szép számmal vannak nagycsaládosok, akik 5-6-8 gyermeket is nevelnek. Isten gondviselő kegyelme, hogy ennyi évtized után is maradtak olyan családok, ahol a gyermek még a legnagyobb érték, az igazi kincs, mutatott rá Beer püspök, aki mesélt saját gyerekkoráról is, amikor megtapasztalta a csonka családot is meg a szerető nagycsaládot is. Ugyanis egyke maradt édesapja korai halála miatt, ám olyan családias napi kapcsolatban lehetett sok-sok unokatestvérével, mintha valóban édestestvérei lettek volna.

Megfogalmazódott az is, hogy ma is nagy az ellenszél. Sokan támadják az új alkotmányt, hogy miért beszél a családról, hiszen az „divatjamúlt forma ma már, akárcsak a házasság”. Nos, azt mondhatjuk, mutatott rá Márfi érsek, hogy ami elavult, az éppen e szembenállók mentalitása, hiszen már az ókori Rómában is sokan hangoztatták ezt a hanyatló, dekadens időszakban, amelynek a vége a birodalom széthullása, pusztulása lett.

Toldi Éva/Magyar Kurír