Beszélgetés Tar Pál távozó szentszéki nagykövettel

Vatikán: Tar Pál, Magyarország szentszéki nagykövete június 10-én délelőtt interjút adott a Vatikáni Rádió (VR) Rómában és környékén, valamint az Interneten hallható angol nyelvű adásában, abból az alkalomból, hogy a hónap végén lejár vatikáni diplomáciai küldetése. II. János Pál pápa június 27-én fogadja őt búcsúkihallgatáson.
A távozó vatikáni nagykövet a beszélgetés során mindenekelőtt felidézte négyéves szentszéki szolgálatának főbb eseményeit, amelyek közül a következőket emelte ki: a magyar törvények módosítása a Szentszék és a Magyar Állam között, az 1997-ben aláírt megegyezéssel összhangban; két új magyar püspök szentelése a Vatikánban; a szentévben az egyetemes egyház jubileumának egybeesése a magyar millenniummal; a szentévi nemzeti zarándoklat, amelynek során mintegy 8000 magyar hívő zarándokolt el Rómába; szentévi hangverseny, Liszt Missa Solemnis-ének bemutatása, amely egyrészt kitüntető kiváltság volt Magyarország számára, másrészt nagy sikert aratott, és kivívta a szentatya elismerését is. Tar Pál nagykövet hangsúlyozta, hogy vatikáni küldetésének középpontját mindenképpen a kettős jubileum jelentette, de rendkívül fontos volt a Vatikáni Múzeumokban tavaly megnyitott magyar keresztény egyházművészeti kiállítás is, amelynek során a látogatók megcsodálhatták a magyar kereszténység ezer évének legszebb műalkotásait. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a nemzetközi életben a tavaly Amerikában szeptember 11-én történt tragédia után bekövetkezett változások mit jelentenek Magyarország számára, Tar Pál emlékeztette a VR angol nyelvű hallgatóit, hogy Magyarország 1999 márciusában csatlakozott a NATO-hoz, és elkötelezte magát, hogy hozzájárul az emberiség biztonságának fenntartásához, a terrorizmus elleni küzdelemhez. Magyarország számára ez is azt bizonyítja, hogy Európához, Nyugathoz tartozik és osztozik a nyugati szövetségesei által képviselt értékekben.
Az április magyar választások után az országban kialakult helyzetről szólva a nagykövet utalt a választási kampány során elhangzott bizonyos támadásokra, amelyek a balközép pártok részéről érték az egyházakat, miszerint azok szerintük túlságosan beleszóltak a politikába. Tar Pál annak a reményének adott hangot, hogy ezek a megnyilvánulások pusztán a választási kampány részét képezték és a továbbiakban nem folytatódnak a politikai élet most kezdődő új szakaszában. Az új kormánynak látszólag nem áll érdekében, hogy szembekerüljön az egyházakkal, de várnunk kell, és nagyon oda kell figyelnünk, hogy az új kormány milyen politikát fog folytatni ebben a sajátos kérdésben – mondta a hónap végén távozó vatikáni nagykövet.
Az utóbbi négy év során elért polgári eredmények veszélyeztetettségére vonatkozó kérdésre Tar Pál azt válaszolta, hogy az új kormány által meghirdetett politika senkit sem fenyeget. Természetesen személyi változások várhatók az élet számos területén.
A beszélgetés során szóba került a Terror Háza, amely a néhány hónapos náci, majd az évtizedeken át tartó kommunista diktatúra szörnyűségeire hívja fel a látogatók, különös tekintettel a fiatal nemzedékek figyelmét. Tar Pál emlékezetet rá, hogy a ház legnevesebb foglya Mindszenty József bíboros, hercegprímás volt, akit néhány hónapon át itt őriztek és kínoztak, miközben előkészítették koncepciós perét. A hős vértanú emléke nemcsak Magyarországon, hanem külföldön, többek között az Egyesült Államokban is élénken él – mondta Tar Pál, aki az Antall-kormány idején washingtoni nagykövetként képviselte Magyarországot, az éter hullámhosszán köszönve meg James Hickey bíborosnak, Washington nyugalmazott érsekének a Mindszenty bíboros lelki üdvéért bemutatott ünnepélyes szentmiséket.
Végül a nagykövet utalt rá, hogy vatikáni missziója fontos magyar eseménnyel zárul Rómában. Június 19-én Mádl Ferenc köztársasági elnök Rómában ünnepélyesen megnyitja a magyar kulturális évadot, amely az év végéig tart. Másnap, június 20-án II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadja a magyar államfőt. A szentatya és Mádl Ferenc legutóbb tavaly októberben találkoztak a Vatikáni Múzeumokban megrendezett kiállítás megnyitásakor. Akkor magánbeszélgetésük egyik fontos témája volt a határon túli, különösen a Szlovákiában és Romániában élő magyar kisebbségek lelkipásztori ellátása. Arra a kérdésre, hogy itt milyen változások következtek be, Tar Pál a következőket válaszolta: Ezen a téren némi előrehaladást tapasztalhatunk Szlovákiát illetően. Néhány hónappal ezelőtt a két ország püspöki konferenciáinak képviselői megbeszélést folytattak Magyarországon és egyetértettek abban, hogy szükség van az előrelépésre. “Ezt az előrelépést jelentené magyar püspök kinevezése Szlovákiában, továbbá az a tény, hogy a fiatal szeminaristák Magyarországon tanulhatnak, majd visszatérhetnek szülőföldjükre, hogy ott végezhessenek lelkipásztori munkát a szlovákiai magyar kisebbségek körében. Reménykedünk, hogy ez a kérdés eredményesen megoldódik” – mondta Tar Pál. (amint arról május 14-ei számunkban beszámoltunk, május 13-án hétfőn Budapesten találkozott egymással a Szlovák és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Az MKPK Állandó Tanácsa megismételte a Szlovákiában élő magyarok kívánságát magyar anyanyelvű püspök kinevezésére. A szlovákiai püspökök a kérést megértéssel fogadva kilátásba helyezték, hogy a közeljövőben ismét megfelelő jelöltet terjesztenek a szentatya elé — a szerk.) Tar Pál így folytatta: „Sajnos Romániát illetően jelenleg semmi előrehaladás nem történt, főleg az ún. Csángó-kérdésben. Az Európa Tanács tavaly ajánlást fogadott el arról, hogy a csángók magyar eredetűek, magyar nyelven beszélnek, katolikusok és vallásos életük rendkívül fontos ahhoz, hogy fennmaradjanak Romániában. Sajnos a román hatóságok, beleértve a romániai katolikus egyházat is, nem ismeri el ezt a határozatot, és mindenkit arra akar rávenni, hogy ne hajtsák végre az Európa Tanács döntését. Nagyon sajnáljuk, és reméljük, hogy a jövőben változtatni fognak álláspontjukon” – mondta Tar Pál, majd a negyedórás beszélgetés végén kommentálta a szentatya idén januárban a Szentszékhez rendelt diplomáciai testület tagjaihoz intézett beszédéből vett idézetet: „A sötétséget csak fénnyel lehet szétoszlatni, a gyűlöletet csak szeretettel lehet legyőzni.” A pápának ezek a szép és mély értelmű szavai most is mindenki számára időszerűek – mondta Magyarország szentszéki nagykövete, majd így fejezte be interjúját: „Küldetésem végén ismételten szeretném kifejezni csodálatomat a szentatyának azért, hogy ilyen hősiesen végzi rendkívül nehéz feladatát. Azt kívánom, hogy még sokáig végezhesse munkáját és a közeljövőben ismét ellátogathasson hazámba.” VR/MK