Katona István püspök szentbeszédében kiemelte, hogy a Szűzanya Isten legszebb teremtménye, aki közbenjár az emberért, ahogyan ezt már a kánai menyegzőn is tette. Mária a betegek gyógyítója, a szomorúak vigasztalója, ezért különös módon kérjük közbenjárását a betegek világnapján.
Szűz Mária ugyanakkor a legnagyobb lelki szenvedéseket élte át, elég csak Simeon jövendölésére gondolni, vagy arra, amikor Jézusról mint a fájdalmak férfijáról beszéltek, de a Szűzanya különösen eggyé vált a szenvedésben Krisztussal a keresztúton. Mária ugyanígy együtt érez a betegekkel és a szomorkodókkal.
Katona István a lourdes-i eseményeket, a Szűzanya Soubirous Bernadettnek való megjelenése sorozatát is felidézte, amelyek után gyógyulások sora következett a francia kegyhelyen. A püspök egy édesapa példáját emelte ki, aki ugyan nem gyógyult meg, de hatalmas lelkierőt nyert szenvedéséhez a kegyhelyen. Emellett Alexis Carrel orvos esetét idézte fel, aki hitetlenül indult el a betegeket szállító vonaton, mint kísérő, de megtért, látva egy 18 éves, súlyos beteg lány csodálatos gyógyulását.
A betegek szentségében bízzuk rá magunkat Isten kegyelmére, amelyben megerősítést kapunk hitünkben, Szűz Máriára pedig gyermeki lélekkel hagyatkozhatunk – zárta szavait Katona püspök.
„Lourdes a betegek számára sokat jelentő zarándokhely, ahol számosan meggyógyultak, de még többen megerősödtek betegségük hordozásában. Szűzanyánk közbenjárását kérjük, hogy Isten kegyelmével tudjuk életünk keresztjeit hordozni. Ez ennek a világnapnak üzenete már 22 éve” – mondta szentbeszédében Spányi Antal megyéspüspök a székesfehérvári székesegyházban bemutatott betegek világnapi szentmisén.
A hívő ember a betegek szentségében Krisztus szeretetét látja, aki magára veszi a mi fájdalmainkat, aki meghív bennünket, hogy nehézségeinket vele viseljük. Ez a szentség megerősíti a hitet és a bizalmat a betegségtől, öregségtől elgyöngült emberben, erőt ad a kétségbeesés és a halálfélelem kísértése ellen – fogalmazott a püspök. Arra bíztatta a híveket: forduljanak gyengéden azokhoz, akiknek gondoskodásra van szükségük. Reményt és Isten mosolyát vigyék az emberekhez, ahogy a Szentatya is erre buzdít. A beszéd után a főpásztor vezetésével a betegek megújították keresztségi fogadalmukat, majd a megyés püspök a város papságával kiszolgáltatta a betegek kenetét.
Göndics János somogysámsoni, Németh József kéthelyi és Kiss Iván marcali plébánosok együtt keresték fel a marcali kórházat, hogy a betegeknek és a szenvedőknek elvigyék az idei betegek világnapi üzenetet, melyet Ferenc pápa Hit és szeretet – „Nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért” (1 Jn 3,16) címmel fogalmazott meg. A kórház ápolási és krónikus osztályán tartott igeliturgián felolvasták a Szentatya együttérző szavait: „Az Egyház a szenvedő Krisztus különleges jelenlétét ismeri fel bennetek, kedves betegek. Azaz: a szenvedésünk mellett, sőt azon belül, ott van Jézus szenvedése, aki velünk hordozza terhünket és kinyilatkoztatja annak értelmét. Amikor Isten Fia vállalta, hogy keresztre feszítsék, lerombolta a szenvedés magányát és megvilágította sötétségét. Ily módon Isten irántunk való szeretetének misztériuma előtt állunk, amely reménnyel és bátorsággal tölt el minket: reménnyel, mert Isten szeretet-tervében a fájdalom éjjele is megnyílik a húsvéti fényre; bátorsággal, hogy minden viszontagsággal az ő társaságában, vele egyesülve nézzünk szembe.” Az igeliturgián külön is imádkoztak azokért a betegekért, akik ha gyógyulást keresve testi gyógyulást nem is kaptak, lélekben elfogadták szenvedésüket.
Göndics János atya arról beszélt a betegeknek, hogy nem véletlen erre a napra tette II. János Pál pápa a betegek világnapját, mert Máriában is nagy hit és együttérzés volt az emberek iránt. A keresztségi fogadalom után a három atya kiszolgáltatta az azt kérőknek a betegek kenetét, először az igeliturgián megjelenteknek, majd kórteremről kórteremre járva, mindazoknak, akik állapotuk miatt már a szertartáson sem tudtak részt venni.
Egri Főegyházmegye/Székesfehérvári Egyházmegye/Marcali Plébánia/Magyar Kurír