
Persze nem tagadhatjuk, hogy egészséges emberként könnyű erről beszélni, de amikor az ember súlyos beteg, a fájdalom mellett gyötrelmet okoznak a kétségek is. Ha betegek vagyunk, nemcsak a testünk beteg, hanem az egész ember, aki test és lélek egysége. De a lelken keresztül szellemi irányból jön az igazi gyógyulás. Egyre többet beszélnek arról, hogy jobban gyógyul az a beteg, aki akar gyógyulni. Persze, ehhez élettávlat kell, hogy legyen miért és kiért meggyógyulni. Az igazi gyógyuláshoz kell a hit, sőt még inkább kell annak elfogadásához, ha gyógyíthatatlan betegségbe esünk.
Földi életünk átmeneti, nem tart örökké. Az időt arra kaptuk, hogy alakuljunk és alakítsuk a világot. De van olyan élethelyzet, pl. a betegség, amikor ezt nem aktívan tesszük. Az imádság éppen ezt hozza felszínre. A beteg ember többet tud imádkozni, mert jobban ráér. A mennyországban, ahol mindennek az értéke kiderül, biztosan meglepődünk majd azon, hogy a betegek imája időnként jobban előrevitte a világot, mint az egészségesek aktivitása.
Sánta János