Bethlen Gábor-szobrot avattak Kolozsváron

Ünnepi beszédében Böjte Csaba ferences szerzetes felidézte, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést 1857-ben magyarok tízezreinek Mariazellbe vezető zarándoklata előzte meg. Ferenc József osztrák császár ennek hatására „rúgta ki" belügyminiszterét, és kezdett párbeszédet a magyarokkal. „Higgyünk abban, hogy a párbeszéd mindent megold. Higgyünk abban, hogy érdemes kibontani a zászlót, érdemes elindulni alatta” – hangsúlyozta Böjte Csaba.

A közadakozásból felállított szobrot a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora, Bakos István adta át „az idők végezetéig” szóló megőrzésre az Erdélyi Református Egyházkerületnek. A szobor Péterffy László alkotása.

„Van-e ma magyar ügy, amelyik felülemelkedik a csoportérdekeken?” – vetette fel a kérdést Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Képletesen arra kérte a nagy fejedelmet, hogy fél szemmel tekintsen a templom mögé is, ahol az egyháztól kisajátított telken és az egyház akarata ellenére a templomot elcsúfító sportlétesítmény épül.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány elnöke büszkeségre buzdította a több száz fős hallgatóságot, amiért voltak olyan magyar államférfiak, akik példát adtak vallási és nemzeti türelemből. Emlékeztetett arra, hogy Bethlen Gábor adott az erdélyi románoknak anyanyelvükön írt Bibliát. „Nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet” – idézte Bethlen Gábor jelmondatát. Hozzátette: ma a budapesti békemenettel, a székelyek vasárnapi nagy menetelésével kell úgy tenni, hogy „végre vegye tudomásul Európa a magyarság jogos szabadságigényét, amit nemzetünk 1848-49-ben, majd 1956-ban vérrel szentesített”.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Bethlen Gábor életének és fejedelemségének tanulságaként fogalmazta meg, hogy bármilyenek is a körülmények, mégis lehet, mégis érdemes tenni. Hozzátette: akkor is lehet, ha a geopolitikai viszonyok nem kedvezőek, és akkor is, ha erős a belső viszály. A „mégis lehet” üzenete egyaránt érvényes volt Bethlen Gábor korára, 1956-ra, a magyar forradalom korára és 1989-re, a diktatúrát megdöntő romániai népfelkelés idejére – emelte ki a politikus. Erdély nagy fejedelmének szobra azt is üzeni, hogy arra érdemes menni, amerre együtt tud haladni a közösség.

MTI/Magyar Kurír