Betlehemes találkozó Bereckben

Kitekintő – 2005. december 17., szombat | 12:23

Az adventi várakozás szép eseményére került sor Bereckben az elmúlt szombaton. Itt tartottak először Háromszéken betlehemes találkozót a gyimesbükki, csíkcsobotfalvi, kézdiszentléleki, valamint a helyi betlehemesek részvételével.

A vendégek közül a Bákó megyei, gyimesbükki csoport nem az ott hagyományos betlehemes játékot mutatta be, hanem a Szent Család szálláskeresésének kántori eredetre mutató imáit és énekeit, ahogyan azok évről évre elhangzanak azokban a családokban, amelyek vállalják a kilenc esti áhítat elvégzését.

Ennek az áhítatnak mindössze két kelléke van: a kis füzetecske a tulajdonképpeni szövegkönyv, mely ponyvairodalmi ösztönzésre került valamikor a jámborabb asszonynép körébe, valamint a Szent Család képe, amit kegytárgyüzletben, vásárokban szereznek be. Ezt a képet viszik házról házra, ez cserél szállást minden este, amíg mind a kilenc családnál otthonra lel, nemcsak a lakásban, de a lelkekben is, hiszen a szálláskeresés énekeinek népi eredetű dallamvilága, imáinak szívhez szóló szépsége megérint.

Az előadáson jelen voltak a berecki iskola tanulói, tanárai. A gyerekek közül sokan a tévé képernyőjén ha láttak betlehemest. Így nagy érdeklődéssel figyelték a csík­csobotfalvi csoportot, Antal Imre tanár úr bevezetőjét, külünösen a pásztorok tánca keltette fel figyelmüket. A furulyaszóra megvidámodott pásztorok remek táncot roptak ajándékul a kis Jézuskának.

A csobotfalvi betlehemezők saját gyűjtésüket, a Csíkcsobotfalván 1998-ban id. Orbán Árpád által lejegyzett szöveget adták elő.

A harmadik a kézdiszentléleki csoport volt. Büszke lehet rájuk a falu. Büszke lehet, mert Kézdiszentléleket kivételes hely illeti meg a Kárpát-medencében a betlehemes játékokat illetően. Itt jegyeztek fel legjobb tudomásunk szerint betlehemes játékot legkorábban. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található Czerei János énekeskönyve és feljegyzései. Arról a Czerei Jánosról van szó, aki 1634 és 1651 között iskolamester volt, Kézdivásárhelyen, Lemhényben, Almáson és Kézdiszentléleken tanítóskodott. A játék lejegyzését a füzetben 1650 táján végezhette.

A negyedik a helyi betlehemes csoport volt. Fejér János, aki gondosan megőrizte édesapja betlehemes játékának leírását 1929-ből, nemcsak a füzetet őrizte meg. Mint egykori játékos, a berecki, jórészt diákokból álló csoport betanítását is vállalta. Pontosan emlékezett az énekekre, a mozgásra. Így vehetett részt a berecki csoport már tavaly karácsony előtt a Magyar Művelődési Intézet által szervezett XIV. Betlehemes Találkozón Budapesten. Örvendtünk, hogy a csoport együtt maradt, és bizakodik abban, hogy a szép berecki játék még tovább tökéletesíthető.

Háromszék/catholic.ro/MK