A Biblia földjéről nyílt kiállítás Körmenden

Hazai – 2012. október 2., kedd | 12:23

A Sínai-hegytől a mennybemenetel hegyéig tárja elénk A Biblia földjén címmel rendezett kiállítás az Ószövetség történetének és Jézus életének színtereit. Körmendi Kulturális Központban szeptember 27-től október 26-ig látható a Szegények Orvosa Körmendért Alapítvány rendezte kiállítás.

A Szentírás vasárnapjához kapcsolódóan rendeztek a bibliai tájakat bemutató kiállítást Körmenden. „A szentatyák a Szentföldet „ötödik evangéliumnak” nevezték, hiszen ismerete az evangéliumok mellett segít Jézus megismerésében” – mondta Gyürki László pápai prelátus a megnyitón.

A kiállítás képei közel hozzák az Ószövetség néhány jelentős eseményét, és végigvezetnek Jézus életének szent helyein, valamint Izrael mai arca is megjelenik az ábrázolásokon. A legtöbb kép Jeruzsálemet mutatja, mint megváltásunk történetének középpontját, a Szent Sír-templommal – ismertette az előadó. Jeruzsálemmel kapcsolatban elmondta, milyen nehéz a keresztények helyzete, hogy számuk egyre jobban csökken. A kiállítás egyik célja, hogy felhívja erre a látogatók figyelmét, valamint segítséget és imát kérjen számukra.

Gyürki László megnyitó előadása végighaladt a Szentföld mint zarándokhely történetén. Kiemelte: a magyar zarándokok számára évszázadokon át fontos célt jelentett. Ezt bizonyítja, hogy István király zarándokházat alapított Jeruzsálemben. Az előadó részletes képet adott a magyar zarándoklásokról: Lázói János erdélyi főesperes 1483-ban kereste fel a Szentföldet, és társa, a német Felix Faber domonkos számolt be útjukról. Pécsváradi Gábor ferences 1514-ben érkezett a Szentföldre, és 33 hónapot töltött a szent helyeken, amelyekről latin nyelvű könyvében ír. Török fogságba esett magyaroknak is sikerült eljutni a Szentföldre, szabadulásuk után többen megírták zarándoklásuk történetét. Georgievics Bertalannak 1544-ben megjelent meg könyve több nyelven, Raszinyai Huszti György 1549-ben készített érdekes beszámolója pedig csak kéziratban maradt ránk. 1766–1768-ig tartózkodott a Szentföldön Páter Kiss István ferences. Kézirata 200 év múlva, 1958-ban jelent meg nyomtatásban Rómában.

Martinus/Magyar Kurír