Bibliakiállítás nyílt Kalocsán

Hazai – 2008. április 28., hétfő | 10:46

A kalocsai érseki palota Patachich-termében elhelyezett tárlatot Juliusz Janusz apostoli nuncius és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek nyitotta meg április 25-én.

A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár páratlanul gazdag kódexekben és a könyvkiadás elsõ évtizedeiből származó ősnyomtatványokban. A 15 ezer kötetes gyűjtemény közel ezer szentíráskiadást is őriz. A Biblia évére rendezett kalocsai kiállításon ebből a gazdag anyagból több mint száz ritka példány látható.

A XIII. század előtt csak kevés teljes biblia létezett. Másolása drága és idõigényes munka volt, az elkészült, óriás méretű könyvet csak olvasóállványon lehetett olvasni. Ehelyett a Biblia egyes részeit – a zsoltárokat, a prófétákat, és leggyakrabban az evangéliumokat – lemásolták és egybekötötték. Az 1200-as években megjelentek a hordozható bibliák, amelyek hamarosan nagy népszerűségre tettek szert. Egy ilyen, különleges szépségű, mindössze pár milliméteres betűkkel, hártyavékony pergamenre írt, kisméretű szentírást csodálhat meg a látogató a speciális üveggel ellátott tárlók egyikében.

A XV. századi elsõ nyomtatott könyvek, az õsnyomtatványok közül a nürnbergi, velencei és baseli műhelyek munkáiból láthatunk kézzel színezett metszeteket, tollrajzos motívumokkal díszített bibliákat. Külön vitrint szenteltek a kiállítás szervezõi a latin nyelvű bibliafordításnak, a Vulgátának, amelynek 1590-es római kiadása is szerepel a tárlaton.

Protestáns kiadásokban is igen gazdag a fõszékesegyházi gyűjtemény. A kiállításon Luther elsõ német fordításai mellett megtalálható a reformátor kézjegyével ellátott, személyes használatú szentírása is.

A tudományos szövegkiadásokat a leghíresebb többnyelvű bibliák képviselik. A XVI. században Antwerpenben megjelent négynyelvű kiadás (héber, káldeus, görög és latin) mellett a kutatók számára legfontosabb XVII. századi londoni kiadás is helyet kapott a válogatásban. A héber, görög, káldeus, szamaritánus, arab, perzsa nyelvű hatkötetes mű mérföldkõ a biblikus és a keleti nyelvek kutatásában. A hiteles szövegek mellett azok pontos latin fordítása is olvasható.

A magyar fordítások sorából nem hiányozhat az ún. Vizsolyi Biblia mellett az elsõ nyomtatott magyar nyelvű katolikus biblia, Káldi György fordításának 1626-os bécsi kiadása sem. Ezek mellett kapott helyet az Aranybiblia, amely a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat kiadásában a Biblia évében jelent meg. A társulat igazgatója, Tarjányi Béla professzor a megnyitón elmondott beszédében örömének adott hangot: az ország minden részében programok sokasága születik ebben az esztendőben, ami azt mutatja, hogy a történelmi egyházak közös kezdeményezése visszhangra talált a keresztények körében.

A kiállításnak mindnyájunkat bátorítania kell, hogy olvassuk a Bibliát, használjuk fel Isten igéjét imádságainkban és a liturgiában, és éljünk Isten igéje szerint – hangsúlyozta megnyitójában Juliusz Janusz apostoli nuncius. 

A kiállítás, amelyet művészi metszetekkel díszített képes bibliák, ritka bibliai térképek, különleges méretű kiadások látványa gazdagít, április 26. és szeptember 25. között keddtõl vasárnapig 9 és 17 óra között csoportosan, tárlatvezetéssel tekinthetõ meg.

MKPK Sajtóiroda/Magyar Kurír