Szeged: Tizenötödik alkalommal rendezték meg a közelmúltban Szegeden a Nemzetközi Biblikus Konferenciát, amelynek témája ezúttal a Biblia értelmezése volt. A 13 előadót felvonultató módszertani bemutató bővelkedett újdonságokban. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, a konferencia védnöke a Biblia-magyarázatra vonatkozó egyházi dokumentumokat mutatta be, némi történeti kitérővel. Fabiny Tibor evangélikus professzor a máig is élő Biblia hatásáról szólt a hatástörténeti egzegézis kapcsán. A Jeromos Társaság elnöke, Tarjányi Béla professzor a nyelvészeti magyarázatról szólt. A zsidó egzegézissel többen is foglalkoztak, így Frőhlich Ida, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja és Marjovszki Tibor (Debrecen) és Szécsi József (Zsidó Egyetem) professzorok. Jutta Hausmann evangélikus professzornő a Magyarországon ritkán hallható feminista megközelítésről szólt.
Joseph Ratzinger bíboros 1988. január 27-én New Yorkban a „Válságban a Szentírás-értelmezés” c. előadásában a történetkritikai egzegézis néhány irányzatát kritizálta, de egyben elutasította a fundamentalizmust is, mely 1919. óta a Fundamentalisták Világ Keresztényei Alapítvánnyal igen hangosan van jelen a világban. Ez az alapítvány egy évvel az 1920-ban megjelent Spiritus Paraclitus enciklika előtt jött létre. Azóta a „modernizmus” minden kihívása ellenére, a katolikus egyház folyamatosan elkötelezte magát a modern tudományos magyarázat mellett.
1993-ban „A Szentírás-magyarázat az egyházban” c. dokumentum, miután áttekintette a jellegi szövegmagyarázati módszerek sokféleségét, arra a kérdésre kereste a választ: „Hogyan ismerhető fel a Szentírás értelme, az az értelem, amelyben „összekapcsolódik az emberi és az isteni szó, a történelmi valóság egyszerisége, és az isteni Ige mindenkorisága. A Biblia a valóságos múltból érkezik, de nem csak a múltból, hanem Isten örökkévalóságából is.”
A mostani szegedi konferencián ezt a munkát folytatták az előadók, amikor a múltban kialakult módszerekkel a szöveg múltjába vájtak, hogy a jelenünk számára hozzanak felszínre olyan tanítást, amely bennünket az örök életre vezet. A mostani konferencia célja, hogy áttekintsék a magyar szakemberek a legfontosabbnak vélt egzegetikai módszereket. A magyar teológiai oktatásból – pontosabban a Biblikum oktatásából – ugyanis hiányzik egy átfogó módszertani könyv. Talán a konferencia előadásaiból összeállított tankönyv akár az első ökumenikus biblikus tankönyv is lehetne, mely orvosolhatná ezt a hiányt.
Benyik György/Magyar Kurír