A „bíborpalást” és a „fejedelem” a köznevelésben

A neve alapján keresztény körökben csak Lupus-ként emlegetett piarista szerzetes előadásának bevezetéseként s mintegy mottójaként Udvarhelyi Olivér, a KÉSZ veszprémi elnöke az egykori piarista rendtárs, Öveges József fizikusprofesszor ma kiemelten is aktuális imádságát idézte: „Segíts, Jézus, hogy megnevelhessük a farizeusokat, fölöslegessé tehessük a hóhérokat, és jószándékukat valóra válthassák a Pilátusok!”

Az előadás első részében a keresztény és a görög-római alapokon nyugvó európai etikai örökségről és annak a pedagógiában megújuló továbbéléséről beszélt az előadó, majd az új közoktatási törvénnyel kapcsolatos kérdésekre igyekezett válaszokat adni.

Az ember egyik legjobb meghatározása, hogy etikus lény, mondta alapvetésként. A négy etikai alapértéket  – igaz, jó, szép, szent –  Európa a történelmi kronológia szerint a görögöktől-rómaiaktól örökölte. A szabadság nem szerepelt ezek között, vajon miért? – vetette fel. Majd Ravasz László református püspök egyik rendkívül kifejező meghatározását idézte magyarázatában: „A szabadság bíborpalást, az erkölcsi érték a fejedelem”. A bíborpalástot bárki felveheti, a rablógyilkos is, de ha az illető az alapértékeknek nem birtokosa, csak külső, megtévesztő máz az rajta, s nem jelent értéket. Mert alapértékek abszolút értékek, de a szabadság nem. A szabadsággal ugyanis nagyon vissza lehet élni, mutatott rá. Péter apostol első levelét idézte: „Szabadságotok nem arra való, hogy a gonoszság takarójának használjátok”. Vagyis, Ravasz püspök értelmezésében: A szabadság ékesít, ha az igazat, a jót, a szépet és a szentet választom, és eltakarja a gonoszságot, ha alávalóan élek vele. S itt emlékeztetett a szabadság jegyében a történelemben véghezvitt pusztításokra. Ha abszolút érték lenne a szabadság, akkor nem lenne börtön. Tágabb kitekintésben a jogállamiság alapja: mindenki annyi szabadságot érdemel, amennyivel bánni tud. Ennek kellene uralkodnia a családban, az iskolában és az élet minden területén.

A szentatyát is idézte, aki azt írja egyik művében napjainkra is utalva: A jog ereje érvényesüljön és ne az erő joga. Mert Európa kialakulása előtt is az erőszak érvényesült (bosszúállás hetediziglen), most pedig a mammon hatalma próbál érvényesülni (lásd bankok) az erővel, és nem a jog és főleg nem az igazság. Vagyis, fordította le ismét Ravasz püspökre utalva: folyamatban van egy összeesküvés a „fejedelem” ellen, amely az alapértékek kiirtására tör. A magyar oktatásügy terén 1993-ban a NAT megalapozásával elindult az erkölcsi alap-értékrend visszaállításának a törekvése. Az iskola  értékőrző szerepének helyreállítása az elmúlt 8 esztendő katasztrofális erkölcsi pusztítása után az új köznevelési törvénnyel megvalósulni látszik, mondta Farkas István. A KDNP 2002. óta dolgozik a köznevelési programon, amely a megfelelő humánforrások biztosításával, a tanári tekintély, a tanári pálya értékének visszaállításával, a kötelező hitoktatás vagy erkölcstan bevezetésével az általános iskola 1-8. osztályában új korszakot nyit a magyar oktatás történetében.

Az előadás után a szép számú hallgatóság – főként pedagógusok – kérdéseire válaszolt az előadó, aki maga is részt vett a törvény kidolgozásában. Többek között felvetődött, hogy a nem egyházi iskolákban tanuló növendékek számára lehetséges-e egyszerre hittanra és erkölcstanra is járni, illetve van-e átjárás egyik tantárgyból a másikba. Mivel a törvény végrehajtási utasítása még nem készült el, nem tudható, hogy párhuzamos időben tartják-e majd a kétféle órát az iskolákban, mondta Farkas István. Az viszont valószínű, hogy évente kell majd a szülőknek nyilatkozniuk, melyik órára szeretnék járatni gyermekeiket. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a hittudományi főiskolák is indítsanak erkölcstan képzéseket és továbbképzéseket, s célszerű, hogy azokat a hitoktatók is látogassák, mert csak az együttműködés révén érhet révbe az ifjúság  etikai felkészítése az életre – fogalmazódott meg.

Toldi Éva/Magyar Kurír