A bíboros aggodalmát fejezte ki a mezőgazdasági kutatások és termelés néhány kérdésével kapcsolatban, melyek a világ éhezőit érintik. Azokról a problémákról, amelyekben nem született még egyetértés, elengedhetetlen, hogy párbeszéd alakuljon ki: „Az Egyház a másik fél meghallgatását, a párbeszédet, a türelmet, mások tiszteletét és az őszinteséget támogatja, sőt az arra való nyitottságot, hogy akár a saját véleményünket is felülbíráljuk” – tudósít a Catholic Herald.
Mint Turkson bíboros kifejtette, elengedhetetlen, hogy a biotechnológiai kutatás az etika határain belül maradjon, ezzel biztosítva a hosszú távú jövőt és az emberi méltóság tiszteletben tartását. A kutatásnak mindig az egész emberiség javára kell törekednie, és nem szabad elzárni a technológiai eredményeket a népesség leginkább elszegényedett rétegei elől.
Beszélt arról is, hogy mi az Egyház hozzáállása a biotechnológiának az emberi életben betöltött szerepével kapcsolatban: „A katolikus gondolkodás szerint a természet sem nem szent, sem nem isteni; nem kell tőle sem félni, sem ilyenformán tisztelni és emiatt érintetlenül hagyni. A természet a Teremtő ajándéka az emberiségnek, melyet az emberek intelligenciájára és felelősségérzetére bízott. Tehát helyénvaló beleavatkozni a természet működésébe, és változtatásokat eszközölni, amennyiben azt helyes hozzáállással tesszük” – fejtette ki a bíboros.
Ugyanakkor hangsúlyozta: „Rendkívül veszélyes, sőt, végső soron abszurd és bűnös, ha felelősségteljes etikai elvek nélkül alkalmazzuk a biotechnológiát.”
Magyar Kurír
(ki)