Kedves Testvéreim!
Most, a szentmise végén szeretnék köszöntet mondani mindazoknak, akiknek hálával tartozom azért, hogy papi és püspöki szolgálatomban idáig eljutottam.
Legelsőként a gondviselő Istennek mondok köszönetet, hogy meghívott a papi szolgálatra, és kiteljesedésre juttatta segítő kegyelmét püspöki szolgálatomban, hogy most mint tábori püspök szolgálhassam Õt és a kijelölt hivatalomnál fogva rám bízottakat.
Szeretném kifejezni köszönetemet Õszentségének, XVI. Benedek pápának, hogy méltóztatott kinevezni Magyarország katonai ordináriusává. Tartsa meg őt a mi Urunk sokáig az egyetemes Egyház legfőbb pásztorának.
Tábori püspökké történő kinevezésemet egy hosszabb előkészítő szakasz előzte meg, mely 2007-ben a Vatikáni–Magyar Vegyes Bizottság egyik tanácskozásával vette kezdetét, és amelyet 2008 decemberében zárt le a memorandum aláírása. Ez teremtette meg azokat a feltételeket, amelyek alapján nem mint katona, hanem mint a Honvédelmi Minisztérium közalkalmazottja láthatom el tábori püspöki szolgálatomat. Köszönöm mindazoknak, akik ebben az előkészítő munkában részt vettek, elsősorban a Vatikáni–Magyar Vegyes Bizottság tagjainak, különösen is Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius úrnak és Erdő Péter bíboros, prímás, érsek úrnak, a különböző minisztériumok képviselőinek és a Honvédelmi Minisztérium munkatársainak.
Hálásan köszönöm Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek úrnak, Magyarország prímásának, hogy ezen a beiktatási szentmisén a homíliát elvégezte, s külön köszönöm köszöntő szavait, melyeket a szentmise előtt mondott.
Szeretném megköszönni excellenciás Juliusz Janusz érsek, apostoli nuncius úrnak, hogy tábori püspökké való kinevezésem óta megtapasztalhattam a személyem iránti bizalmat és a szívélyes gondoskodást, mellyel bíztatást adott arra, hogy elkezdhetem a katonák közötti szolgálatomat. Kifejezésre szeretném juttatni köszönetemet a Magyar Köztársaság kormányának, hogy katonai ordináriussá történő kinevezésemet bizalommal fogadták. Külön köszönöm Füredi Károly úrnak, a Honvédelmi Minisztérium szakállamtitkárának megtisztelő jelenlétét és elhangzott közvetlen köszöntő szavait. Köszönöm a Honvédelmi Minisztérium mindazon munkatársainak, akik a kinevezésem utáni ügyintézésben részt vettek, hogy munkájukkal hozzájárultak a mostani beiktatás ünnepségéhez. Külön nagy tisztelettel köszöntöm Balassa János urat, Magyarország kinevezett vatikáni nagykövetét. Köszönöm a Központi Papnevelő Intézet elöljáróinak, volt kollégáimnak, a tanároknak, hogy számos éven át együtt munkálkodtunk a jövő papságának nevelésében, s most itt köszönthetem őket a növendék papsággal együtt, akinek külön köszönöm, hogy a szentmisén asszisztáltak. Köszönöm, hogy szülővárosomból, Szekszárdról a plébános atyával együtt eljöttek a kedves testvérek, hogy együtt ünnepeljünk és közösen adjunk hálát a mindenható Istennek, és köszönöm, hogy eljöttek Pécsről, Kecskemétről és az ország számos pontjáról erre a beiktatásra. Külön köszöntöm a Felvidékről ide érkezetteket. Köszöntöm osztálytársaimat a bencés gimnáziumból. Külön nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Magyar Honvédség legfőbb katonai elöljáróit: Havril András vezérezredes urat, a Honvédelmi Minisztérium – Honvéd Vezérkar főnökét, Mikita János mérnök altábornagy urat, a vezérkari főnök helyettesét, Tömböl László mérnök altábornagy urat, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokát. Köszönöm a tábornoki kar tagjainak megtisztelő jelenlétét, mint ahogy szeretettel köszöntöm a Magyar Honvédség különböző alakulatai parancsnokainak, hogy az ország számos pontjáról eljöttek, hogy együtt ünnepeljünk. Kedves Ünneplő Testvéreim! Együtt ünneplünk a mai napon, a karácsonyi időnek záró idejében, abban az időben, amikor arra gondolunk és arra emlékezünk, hogy Isten – Fia, Jézus Krisztus által – egészen közel jött az emberhez. Krisztuskövető emberként ebben az új szolgálatomban az a feladatom, hogy én is közel kerüljek a rám bízott emberekhez, a Magyar Honvédség katonáihoz és a tábori lelkészekhez. A honvédelmi vezetésnek most is szeretném megköszönni a bizalmat, és kérem ezt a jövőben is. Katolikus tábori püspökként szeretnék emberként jelen lenni a katonák között, emberként és emberi munkával a Magyar Honvédség hazánkért végzett szolgálatában. A karácsonyi idő azt is mutatja számunkra, hogy Jézus közel jött az emberhez, oly annyira, hogy családban született meg. A családi élet értékét és fontosságát szeretném ezen az új szolgálati helyemen is hirdetni, megőrzését és megóvását segíteni és támogatni, folytatva ezzel a Katolikus Tábori Püspökség eddigi ilyen irányú tevékenységét. Ebben a katonacsaládokért végzett és végzendő tevékenységben különösen is számítok a katolikus tábori lelkészekre, akiknek ezúton szeretném megköszönni jelenlétüket, de még inkább 14 éves helytálló és törekvő munkáját. Támogatni szeretném őket szolgálatukban és valamennyi lelkipásztori tevékenységükben, miközben szeretnék atyjuk is lenni, főpásztoruk és püspökük. Kérem tőlük is a bizalmat, hogy bátor szívvel és erős lélekkel, tudjuk együtt, paptestvéri közösségben, szeretetben szolgálni Istent, hazánkat, honvédelmünket, egyházunkat. Itt szeretném megköszönni Berta Tibor ezredes úrnak, hogy általános helynökként közel másfél éven keresztül vezette a Katolikus Tábori Püspökséget Továbbra is számítok munkájára, és itt is szeretném kifejezni, hogy megerősítem beosztásában és kérem, hogy tapasztalataival és tevékenységével ezután is legyen a segítségemre.Mint katolikus tábori püspök szeretném szolgálatomat úgy folytatni, ahogy a tábori lelkészi szolgálat 1994-ben elkezdte munkáját, a másik két szolgálati ággal, a Protestáns Tábori Püspökséggel és a Tábori Rabbinátussal, nyitottsággal, testvéri szellemben és közös akarattal a Magyar Honvédség javára. Ebből a szempontból is legfőbb feladatunk a honvédség családjainak szolgálata idehaza és a külföldi missziókban egyaránt.
Még egyszer megköszönöm mindenkinek a megtisztelő jelenlétet A Jóisten tartson meg bennünket közel egymáshoz imádságban is.
