A bírónak a helyesen értelmezett kánoni törvényekhez kell tartania magát

Kitekintő – 2005. január 30., vasárnap | 12:14

A Szentatya beszéde a Rota Romana munkatársaihoz

Vatikán: II. János Pál pápa január 29-én szombaton délelőtt a 2005-ös törvényszéki évad kezdete alkalmából szokás szerint kihallgatáson fogadta a Rota Romana munkatársait.

Mint ismeretes, a Rota a Szentszék rendes fellebbviteli bírósága. Különböző egyházi peres eljárásokban ítélkezik, de ügyeinek többségét a házasságok érvényességével, illetve érvénytelenségével kapcsolatos perek teszik ki.

Az év eleji kihallgatások alkalmával a pápa útmutatásokat ad a Rota bírái, és rajtuk keresztül a világ összes egyházi bírósága tagjai számára, néhány különösen fontos szempontra hívja fel a figyelmet.

A Rota Romana munkatársaihoz intézett beszédében a Szentatya a peres eljárások erkölcsi dimenziójáról szólt, külön kitérve az egyházi bíróságok azon kötelességére, hogy az egyház tanításának megfelelően tartsák magukat a házasságra vonatkozó igazsághoz. Az objektív igazság keresésének erkölcsi kötelessége mellett szólt egy, a házassági perek tekintetében terjedőben lévő helytelen hozzáállásról, és felhívta a bírák figyelmét a kánonjog és a tanítóhivatali megnyilatkozások összefüggésének helyes értelmezésére.

A pápa figyelmeztetett arra a veszélyre, amely mindenfajta bírósági eljárásnál fennáll, így a kánoni perek sem kivételek ez alól: egyéni és közösségi érdekek arra késztethetik a bíróságot, hogy különböző módokon elferdítsék az igazságot. A házasságok érvénytelenségét vizsgáló eljárások azonban kimondottan a felek lelkiismeretét érintik, ezért talán kisebb ennek a veszélye.

Az eljárásnak az objektív igazság feltárása a célja, és a bírót az igazság szeretetének kell vezetnie. Néha ugyanis az igazságtól való félelem, hogy bizonyos személyeket kellemetlenül érinthet, oda vezethet: a bíró nem törekszik teljes mértékben az igazság feltárására. Az igazságos bírónak azonban nem szabad hagynia befolyásoltatnia magát a körülményektől, vagy egyfajta hamis együttérzéstől. „Felmerült ugyanis egy veszélyes vélemény, amely szerint vélt pasztorális szempontoktól vezéreltetve semmissé kellene nyilvánítani a teljességgel tönkrement házasságokat. Ezt az eljárási és lényegi elemek látszatának fenntartása mellett kívánnák elérni úgy, hogy közben a semmisségi jogcímek és azok bizonyítása ellenkeznek a Tanítóhivatal és az egyházi törvények alapvető elveivel.

Ez a magatartás jogilag és morálisan is súlyosan hibás, és nem jelent megoldást lelkipásztori szempontból sem a válságba jutott házasságok problémájára” – szögezte le a Szentatya.

Hangsúlyozta: az igazság keresésének fontos része a perek vizsgálati szakasza. A pápa emlékeztet arra, hogy bár a gyors jogszolgáltatás az igazság szolgálatához tartozik, annak nem szabad az igazság rovására mennie. Ezért nem szabad a vizsgálati szakaszt puszta formalitásként kezelni, mintegy már előre eldöntött tényként kezelve a per kimenetelét.

A másik fontos szempont, amire a Szentatya felhívta a figyelmet beszédében, hogy a bírónak a helyesen értelmezett kánoni törvényekhez kell tartania magát, így nem tévesztheti szem elől a kánonjog és az egyház tanítása közötti kapcsolatot. Egyesek ugyanis tévesen azt gondolják, hogy külön lehet választani a kánoni törvényeket a tanítóhivatali megnyilatkozásoktól, és míg az előbbiek volnának a kötelezőek, az utóbbiak pusztán egyfajta iránymutatásként szolgálnának. Ez a pozitivista felfogás megkísértheti a jogászokat, de ellentétben áll a jogról vallott klasszikus és keresztény felfogással. Az egyházi tanítóhivatali megnyilatkozások jogi erővel bírnak a jogot érintő területeken anélkül is, hogy azokat jogszabályokba ültetnék át. A jogértelmezésnél ugyanakkor az egyházi tanítás teljességét kell figyelembe venni, azt a hagyomány szerves kontextusába helyezve. Csak így lehet elkerülni az egyes joghelyek szelektív és elferdített olvasatát.

A pápa szavai azonban nem csak a bírókhoz szólnak. Õk ugyanis az egyházi bíróságokon mindig a püspök nevében ítélkeznek, aki isteni jogból kifolyólag bírája a rá bízott közösségnek. A püspököknek nem szabad azt gondolniuk, hogy bíróságaik működése pusztán „technikai” kérdés. Személyes felelősségük, hogy alkalmas bírókról gondoskodjanak az egyházi bíróságok számára és megbizonyosodjanak arról, hogy az ítéletek összhangban állnak a helyes egyházi tanítással.

Végül a pápa köszönetét fejezte ki a Rota Romana ügyhallgató prelátusainak, munkatársainak, az ügyvédeknek és mindenkinek, akik az Apostoli Törvényszéken szolgálják az igazságot. Mindig számíthatnak a Szentatya és jóakaratú emberek sokaságának imáira. Isten megfizeti mindennapos erőfeszítéseiket, nemcsak az eljövendő életben, hanem már itt a Földön is, lelkiismeretük békéjével és örömével, valamint mindazok nagyrabecsülésével, akik szeretik az igazságot.

A Szentatya azt kívánta, hogy az igazság és a jog egyre inkább ragyogjon föl az Egyházban és a Rota Romana tagjainak életében, akikre külön áldását adta.

VR/MK