Biztosítják az aracsi pusztatemplom jövőjét

E határozatnak köszönhetően új források nyílhatnak a romtemplom állapotának megtartására, esetlegesen egyéb, szükséges állapotmegőrző eljárások költségeinek fedezésére. Bíznak abban, hogy a 800 éves templom még nagyon sok generáció lelki gazdagságát gyarapítja.

Az aracsi pusztatemplom a Délvidék egyik legértékesebb és legkorábbi építészeti emléke. Szent Miklós tiszteletére emelték a XII. század végén vagy a XIII. század elején. Az építéshez felhasznált anyagokat, fáradhatatlan munkával, a Tarcal-hegységből hordták a helyszínre, hogy elkészülhessen a nyolcszögű, kötegelt pillérekkel tagolt, háromhajós templom – szerepel Petrás Andor írásában.

A három köríves apszissal ellátott, bazilikás szerkezetű, boltíves, román stílusjegyeket tartalmazó alkotást utóbb az északi mellékhajó keleti szakasza fölé emelt toronnyal egészítették ki. Az épületből eredeti állapotban fennmaradt a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal. A kolostori rész föld alatti maradványai az északi oldalon találhatók.

Az alap, a pillér és a szentély előtti szakasz a Csák nemzetség vértesszentkereszti templomáéval mutat hasonlóságot, a boltozati rendszere pedig a franciaországi Bourges székesegyház megoldásaival rokonítható. De az esztergomi királyi palota és az érseki székesegyház provence-emiliai stílusa is fellelhető rajta. A faragványainak egy csoportja gótikus jellegű, egy közülük a Pannonhalmi Bencés Főapátsági templom faragványaival hozható összefüggésbe.

A tatárok, majd a kunok pusztítása után Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet újíttatta fel 1377-ben, és a ferenceseknek adta. A törökdúlás idején a csodával határos módon maradt meg a templom, ugyanis a települést, Aracsot teljesen elpusztította a török sereg. A környék teljesen elnéptelenedett. A rom újbóli felfedezése a XVIII. században történt.

1770-ben nádtetővel fedték be a romokat, így védték az időjárás hatásaitól. Egy 1896-os ásatás során előkerült az úgynevezett aracsi kő, ami az udvari kövezet része lehetett, ma a Nemzeti Múzeumban őrzik. A kő felirata két szövegrészlet, az egyik imára szólít, a másik átokkal fenyegeti a kő eltulajdonítóját. A rom a mai állapotát az 1970-es években végzett kutató munkálatok során nyerte el. Napjainkban a környékbeli lakosok tartják rendben a pusztatemplom környékét.

Aracs a délvidéki magyarság jelképe és szent gyülekezőhelye. Kulturális folyóirat, civil szervezetek és díjak viselik nevét. Látogatottsága egyre növekszik, nemzeti zarándokhellyé vált.

Petrás Andor írása a http://delvidekiutazas.com honlapon olvasható.

Magyar Kurír