Bódi Magdi példája

„Add meg nekünk Urunk, hogy Bódi Magdit a szentek társaságában tisztelhessük, mindig a te nagyobb dicsőségedre!” – hangzott a kérő ima a település temetőjében, majd a hívők a dicsőséges rózsafüzért imádkozva átvonultak a vértanúság helyszínére, az iskolaudvarra.

Bódi Magda apostoli munkára született. Élethivatásának tartotta a lélekmentést munkatársai és az ifjúság körében, Krisztus keresztjéhez csatolta életét, vágyait. Ma már senki nem emlékszik azoknak nevére, akik el akarták venni tisztaságát, akik megakadályozták, hogy szerzetesnő legyen, s azokéra sem, akik talán kinevették, mert komolyan vette fogadalmát. Neve azonban megmaradt a keresztények emlékezetében, sőt egyre ragyogóbban tündöklik – hangzott el a a várpalotai Nepomuki Szent János Katolikus Iskola diákjainak előadásában.

Bódi Mária Magdolnát 1945 tavaszán egy tisztességére támadó szovjet katona elől menekülve érték a halálos pisztolylövések. A tudatosan vállalt áldozat tanúskodás volt hitéről, Krisztus iránti szeretetéről, fogadalmához való hűségéről.

A szabadtéri oltáron a szentmisét ezúttal Beer Miklós váci megyéspüspök mutatta be paptestvéreivel és Seregély István nyugalmazott egri, valamint Márfi Gyula veszprémi érsekkel. Szentbeszédében Magdi életének, halálának példaadó értékét emelte ki, amely arra késztet, hogy mi is keressük mindig Isten szándékát, földi küldetésünket. Magdi vértanúsága nem véletlen s nem váratlan esemény, hanem buzgó imádságos életének folytatása és beteljesítése volt. Hálát adva Bódi Magdiért imádkozzunk égi közbenjárásáért is – mondta –, hogy a fiatalok nemzedéke mindig példát merítsen életszentségéből. Hogy fiataljaink ki tudjanak lépni a korszellem rabságából, s merjenek példát adni a többieknek a szeretetre, az önzetlenségre, a szolgálatra.

Toldi Éva/Magyar Kurír