Bódi Magdolna-emlékművet avattak Horvátnádalján

Hazai – 2012. december 5., szerda | 15:56

Aki ellátogat a horvátnádaljai templomtérre, talál ott emlékművet Boldog II. János Pál pápáról, Mindszenty József bíborosról, Brenner János vértanú papról, van ott síremlék hét papot nevelő édesanyáról, és most már egy vértanú munkáslányról, Bódi Magdolnáról is.

Bódi Mária Magdolna 1945. március 23-án a Veszprém megyei Litéren szenvedett vértanúhalált. Szülei uradalmi cselédek voltak, akik az édesapa iratainak hiányában még polgári házasságot sem köthettek. Magdi 1921. augusztus 8-án született Szigligeten. A családban nem kapott vallásos nevelést, csak az iskolában tanult Istenről a hittanórákon. A plébánosától kapott vallásos könyvek révén egyre komolyabb hitbeli tudásra tett szert. Vonzotta a szerzetesi élet, azonban ennek megvalósulásában akadályt jelentett egyházjogilag törvénytelen származása. A Fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. munkásnője lett, de megtalálta a módját, hogy a gyártelepi templomban naponta találkozzék a szentáldozásban az Úr Jézussal. Húszévesen szüzességi fogadalmat tett. 1942-ben kongreganistává avatták. Nagy buzgalommal foglalkozott gyerekekkel a Szívgárda keretében, és sokféle szeretetszolgálattal igyekezett segíteni a rászorulókon. 1945. március 23-án, tisztaságát minden erejével védve menekült a szovjet katonák elől, akik hat lövéssel megölték.

Halála után Mindszenty József, akkori veszprémi megyéspüspök rendelkezésére húszoldalas jegyzőkönyv készült a történtekről, és a leírt tények alapján megindult a kanonizációs eljárás. Sajnos a dokumentumok nem jutottak el Rómába. 1990-ben vált lehetővé az ügy folytatása. A Veszprémi Főegyházmegye érsekei, Szendi József, majd Márfi Gyula indították újra a boldoggáavatási eljárást.

Most Körmend-Horvátnádalján imádkoztak boldoggáavatásáért, Seregély István nyugalmazott egri érsek vezetésével, aki szentmisét mutatott be, majd a templomkertben megáldotta Bódi Mária Magdolna emlékművét. Elmondta, hogy érettségi után egy évig, majd kispapévei során a nyarakat maga is fizikai munkásként töltötte. Látta a munkásnők kiszolgáltatott helyzetét, és szomorúan élte meg az élet peremére szorítottak helyzetét. Abban az időben hallott először a litéri vértanú lányról, aki megerősítését adta annak, hogy lám, lehet munkásként szentül élni és halni. Azóta támogatja Bódi Magdolna boldoggáavatásának ügyét imával, anyagilag és a boldoggáavatásért létrejött alapítvány kurátoraként.

Szombathelyi Egyházmegye/Magyar Kurír

#Bódi Mária Magdolna #egyházmegyék