Bódi Mária Magdolna boldoggáavatásáért imádkoztak

A szentmisét Seregély István nyugalmazott egri érsek mutatta be. „Bódi Mária Magdolna életpéldája, az erős hit, amellyel a gyári munkásként dolgozó fiatal lány életre szóló fogadalmához hűen, tisztaságának megőrzéséért a nagy nyilvánosság előtt vértanú halált halt, méltóvá teszi őt, hogy a hívek imáikban segítségét, közbenjárását kérjék és boldoggáavatásáért is imádkozzanak” – hangsúlyozta a főpásztor.

A szentmisét követően, az emlékmű felavatásán Szécsi  Ferenc balatonfűzfői plébános beszélt a vértanú halált szenvedett munkáslány életútjáról. Elmondta: Bódi Mária Magdolna 1921-ben augusztus 8-án született Szigligeten. A fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. munkásnőjeként aktívan bekapcsolódott az Egyház életébe, a Szívgárda keretében gyermekekkel foglalkozott, később munkáslányokból szervezett csoportot, katolikus világnézetre nevelte őket. Elhivatottságát érezve, 1944-ben egész életére szóló, önkéntes szüzességi fogadalmat tett.

1945 március 23-án az asszonyok az óvóhely lejáratában tartózkodtak, amikor két fegyveres szovjet katona érkezett. Egyikük megtámadta Magdolnát. A lány ellenállt, menekülés közben is figyelmeztetni igyekezett a többieket. A katona amikor utólérte, lelőtte. Halála után Mindszenty József, akkori veszprémi püspök rendelkezésére húszoldalas jegyzőkönyv készült vértanúságának körülményeiről, amely alapján megindították a boldoggáavatásához szükséges eljárást. Azután, évtizedekig, szót sem lehetett ejteni Bódi Mária Magdolna történetéről; csak 1990-ben lehetett folytatni az eljárást, amely azóta is tart – hangzott a vértanú tiszteletére állított emlékmű avatásán.

A krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika Capella Communio Sanctorum elnevezésű magyar kápolnájának a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló hatalmas mozaikján – a boldoggáavatásra várók között – Bódi Mária Magdolna arcképe is szerepel.

MTI/Magyar Kurír