A böjt mint távolság – 2007. március 1.

S a böjtnek ez az oldala arra irányítja eszünket, hogy tulajdonképpen még nem vagyunk Istennel teljes közösségben. A fizikai távolság arra kell, hogy tudatosítsa; van még lelki távolság köztünk és Isten között. Ha a mindennapi dolgokban állandóan dúskálunk, e lelki szempontot hajlamosak vagyunk elfelejteni. Még akkor is, ha például egy éhező embert látunk.

Ha jólétben élünk, annyira bezárulhat szívünk, hogy képesek vagyunk kimondani: az a szegény csak saját magának köszönheti, hogy oda jutott, ahol most van. A krisztusi böjt új szemléletet ébreszt bennünk. A böjt immáron nem kampányszerű nadrágszíj-húzást jelent, hanem egy emelkedett életfelfogást: úgy viszonyulni dolgokhoz, emberekhez, hogy semmit nem birtoklunk, hanem az Egyháznak, Krisztus titokzatos testének tagjaként várni, hogy az egész test megdicsőüljön. Így kapcsolódik Nagyböjt Adventhez.

Sánta János