Bogdánffy Szilárdra emlékeznek vasárnaponként Nagyváradon

Kitekintő – 2010. augusztus 23., hétfő | 10:10

Augusztus 22-én vasárnap a 11.30 órai szentmise keretében a Mária Légió tagjai átvették a Bogdánffy-zászlót, s ezzel elkezdődtek a Bogdánffy-vasárnapok a nagyváradi székesegyházban.

A Bogdánffy-zászló arra buzdítja a híveket, hogy imák és különféle ájtatosságok által készüljenek a szentéletű püspök boldoggáavatására. A székesegyházban hét vasárnapon keresztül különböző csoportok, lelkiségi mozgalmak részvételével emlékeznek meg a hívek Nagyvárad vértanú püspökéről, Bogdánffy Szilárdról.

Bogdánffy Szilárd 1911. február 11-én született a Torontál megyei Feketetó községben. Temesváron tanult a piaristák gimnáziumában. Budapesten a Központi Papnevelő Intézet növendékeként hittudományi doktorátust szerzett. A Nagyváradi Egyházmegye papja lett.

Egyénisége, lelkisége, nevelési módszere, a szegényekről való gondoskodása, a betegek látogatása maradandó hatást gyakorolt tanítványaira és híveire. Védte az üldözötteket, ezért zaklatta a román csendőrség. Fenyegették a nyilasok, mert zsidókat rejtett el és mentett meg a haláltól. A Merici Szent Angéla orsolyita harmadrend alapításával a keresztény családokat kívánta erősíteni. Tevékenyen részt vett a szatmári-nagyváradi egyházmegye vezetésében. Az egyházüldözések várható fejleményeit látva Róma engedélyezte a püspökök titokban való felszentelését. Bogdánffy Szilárdot a bukaresti nuncius 1949 februárjában szentelte püspökké.

Rendkívüli nyelvtudására és matematikai készsége miatt diáktársai, tanítványai és paptársai az „élő lexikon" becenevet adták neki. Minden nyáron az országot járta, vonzotta a hegyek világa, sokat sportolt. Lenyűgöző tudású hittanár, teológiai professzor volt.

Amikor a kommunista hatóságok a katolikusokat román nemzeti egyházzá akarták alakítani, szembefordult a mozgalommal. Az elsők között tartóztatták le; négy évet töltött az ország legnehezebb börtöneiben és a Capul Midia-i haláltáborban; sokat kínozták. A börtönben rabtársai vigasza volt. Naponta kereste a szeretetszolgálat lehetőségeit: elrejtett kenyérdarabokat adott a legyengültnek, cigarettát a dohányosnak, más helyett cipelte a nehéz zsákokat. Ezért a börtönőrök többször megverték. Ellenállása miatt a hatóságok, hazaárulással vádolva, 12 évi kényszermunkára ítélték. Tüdőgyulladást kapott; a börtönorvos nem adott neki gyógyszert. 1953. október 2-án halt meg Nagyenyed börtönében. Az Egyházhoz való hűségéért szenvedett. Halála vértelen vértanúság volt.

1992 márciusában Tempfli József akkori megyéspüspök indította el Bogdánffy Szilárd boldoggáavatási ügyét. A Szentszék elfogadta és engedélyezte az „Isten szolgája” elnevezés használatát.

Nagyváradi Egyházmegye/Magyar Kurír

Nagyváradi Egyházmegye/Magyar Kurír

#szentek és boldogok