Bogner Mária Margit ünnepe Érden

Hazai – 2009. május 11., hétfő | 10:48

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be Bogner Mária Margit vizitációs nõvér halálának évfordulója alkalmából az Érd-Óvárosi Plébániatemplomban május 9-én, szombaton.

A szentmisén jelen voltak Hajdu Ferenc provikárius, Boros Zoltán plébános, a Bogner család tagjai, egy délvidéki kórus, a Vizitációs Rend és a Szeretet misszionáriusai rend tagjai, valamint számos zarándok.

Spányi Antal szentbeszédében elmondta: nagy bajban az ember észreveszi, hogy emberi és földi eszközei végesek, gyakran elégtelenek – és nem marad más hátra, mint imádkozni és odafordulni Istenhez. Az Ószövetségből tudhatjuk, hogy amikor Isten népe az Úr útját járta, akkor teljes életük volt, amikor azonban letértek az útról, akkor megtapasztalták, hogy mire megy az ember Isten nélkül. Ez nemcsak a választott nép tapasztalata, hanem a miénk is – fogalmazott a megyéspüspök, majd a Vizitációs Rend 1610-es létrejöttéről és az alapítók, Szalézi Szent Ferenc és Chantal Szent Franciska szándékáról beszélt.

*

A Vizitációs Nővérek rendje 1928-ban telepedett le Érden, ide kérte felvételét Mária Margit, akit 1927-ben elért a spanyolnátha, de felgyógyult, és megkapta az értesítést: beléphet a Vizitációs Nővérekhez. 1932-ben, 27 évesen lelkivezetője tanácsára tett örökfogadalmat. Levelei – a lelki küzdelmei és belső nehézségei ellenére – örömtől sugároztak. Egészsége hamarosan komolyan megromlott. Betegsége sok mindenben akadályozta, legyöngítette: rendtársai azt írták róla, hogy türelmes beteg. 1933. május 13-án már érezte halálának közelségét: „Ez lesz utolsó napom”. Reggel még utoljára megáldozott, majd délután meghalt. Utolsó szava ez volt: „Köszönöm.” Életéről bővebben ezen a linken olvashatnak.

A szentmise után az egybegyűltek közösen imádkoztak Mária Margit nővér sírjánál mielőbbi boldoggáavatásáért.

Székesfehérvári Egyházmegye/Magyar Kurír

Képek: Ugrits Tamás