Boldog Gizellára emlékeztek Veszprémben

Forró Pál, az egyesület alelnöke rámutatott: bár anyák napja elmúlt a naptár szerint, méltó volna, ha az év minden napja az anyákról szólna, az anyákért szólna, akik, mint a magyar szent királyi családban Boldog Gizella (Szent Imre herceg édesanyja), gyermekeikért sok-sok áldozatot hozva neveltek hazaszerető, keresztény magyar utódokat a nemzetnek évszázadokon át. Keresztényként mindig előttünk áll az örök anyapélda, a Szűzanya biztató, boldog küldetése.

A rendhagyó anyák napi műsorban a kistérségi Reményik Sándor szavalóverseny általános és középiskolás győztesei magyar költők anyákhoz írt verseiből adtak elő. Ezt követően a veszprémi Szilágyi Erzsébet Keresztény Általános Iskola gyermek-néptáncegyüttese következett. Végül Albert József, a veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola szociális munkásokat képző  tanszékének vezető tanára tartott előadást a család mai helyzetéről, a házasság intézményének megrendüléséről, az életközösségben született gyermekek sorsáról, a technikai találmányok érzelemelszívó, közösséget megosztó szerepéről, a szülői felelősség gyengüléséről, a családon belüli individualizációról, s arról, miként lehetne a családot visszavezetni eredeti feladatkörébe, szerepkörébe a jövendő érdekében.

A Gizella-napi programsorozat keretében ez az esemény új fejezetet nyit – emelte ki Péter Rózsa önkormányzati képviselő a rendezvényen. Hiszen Szent István király feleségéről sokféleképpen megemlékeztek már eddig is, méltatva, feltárva tevékenységét Szent István király oldalán, felmutatva a keresztény hit terjesztésében betöltött szerepét, egyházpártoló, templomalapító munkásságát, de mint anyát eddig nem ünnepelték. Pedig Gizella élete egyik legfőbb értelmének tekintette, hogy gyermekeket hozzon a világra, s így is szolgálja férjét és a magyar nemzetet, amely befogadó otthonává vált. Ugyanakkor a királyné megélte férje oldalán az élet legmélyebb és legmagasztosabb érzéseit is – mutatott rá.

Toldi Éva/Magyar Kurír