Boldog Terézia szobrára gyűjtenek Debrecenben

Terézia anya a katolikus nevelés meghatározó alakja volt, aki hitt abban, hogy az ember átformálásával, a gyermekek nevelésével megváltoztatható a világ és a társadalom.

Az iskolanővérek azt kérik a jelenlegi és egykori diákoktól, szüleiktől és minden jóakaratú embertől, hogy aki teheti, szoborjegy vásárlásával támogassa a törekvést, hogy a szoborral méltó módon emlékezhessenek Terézia anyára.

A szoborjegyek a Svetits portáján (Debrecen, Szent Anna u. 20-24.) kaphatók vagy átutalással fizethetők a következő számlaszámra:

11600006–00000000–20935760

A közlemény rovatba a név mellé az „adomány" szót is kérik odaírni.

* * *

A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek (SSND) nemzetközi szerzetesközössége arra törekszik, hogy az embereket közelebb segítse Istenhez és egymáshoz: minden helyen, minden időben és minden helyzetben. Mint alapítójuk, Jézusról nevezett Boldog Terézia anya, iskolákban és olyan területeken munkálkodnak, ahol nevelői szolgálatukra szükség van. Erősítik a keresztény értékeket, elősegítve ezzel egy igazságosabb társadalom kialakulását. Ma több mint 30 országban működnek iskolanővérek: Európában, Észak, és Dél-Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Óceániában

Alapítójuk, a bajorországi Regensburg–Stadtamhofban született Gerhardinger Karolina, szerzetesi nevén Jézusról nevezett Mária Terézia (1797–1879), akit 1985. november 17-én avatott boldoggá II. János Pál pápa, nemcsak hazája pedagógiatörténetének, hanem egy egészen új típusú szerzetesnői életforma kialakításának is úttörő személyisége. Erős női központi vezetést valósított meg, hangsúlyt fektetve a rendtagok magas színvonalú képzésére.

Az Iskolanővérek Magyarországon

Csajághy Sándor csanádi püspök kérésére Terézia anya 1858-ban hat bajorországi nővért küldött Temesvár–Belvárosba. Hamarosan a Délvidéken a Délalföldön, majd később Erdély több településén számos iskolanővér tanította és nevelte a fiatalokat. Nemcsak az ifjúsággal, hanem pedagógusok képzésével is foglalkoztak a kolozsvári Mariánum, a szegedi iskolaközpont és a debreceni Svetits Intézet tanítóképzőjében.

A trianoni békeszerződést követően rendházaik kétharmada a határokon túlra került: a 32 házból csupán 10 maradt a Magyarországon, ezek központja Szeged lett. A Romániához csatolt házakból 1923-ban létrejött a Román Tartomány, a Jugoszláviához került házak pedig a Szlovén Tartományhoz kapcsolódtak.

Magyar Kurír