Boldoggá avatás a Szent Péter téren

Vatikán: Nagy ünnep volt ez a vasárnap, március 23-a a magyarság számára. Ezen a napon, március 23-án magyar zarándokok ezrei töltötték meg a Szent Péter teret, hogy jelen lehessenek azon a szentmisén, amely során II. János Pál pápa a boldogok közé iktatta Batthyány-Strattmann Lászlót, aki a múlt század fordulóján a ma már burgenlandi Köpcsényben, Trianon után pedig Körmenden kórházat alapított és a gyógyító Krisztus nyomába szegődve életét a szegény betegek szolgálatára szentelte. Az ország minden részéből érkezett zarándokokat igazi római tavasz, ragyogó napsütés fogadta a Szent Péter téren, ahol valamivel 10 óra előtt megkezdődött az ünnepi boldoggá avatási szentmise. A 15 ezres hívőseregből 5 ezer magyar volt ezen a feledhetetlen szertartáson, amely során többször is felhangzott magyar szó. A pápa homíliájában név szerint is köszöntötte Mádl Ferenc köztársasági elnököt, a nyolctagú, két miniszterből – Csehák Judit egészségügyi és Görgey Gábor kulturális – és képviselőkből – Csáky András (MDF), Latorcai János és Semjén Zsolt (Fidesz), Hegyi Gyula (MSZP), Világosi Gábor (SZDSZ) – álló hivatalos magyar küldöttség vezetőjét. Az ünnepi boldoggá avatási szentmisén jelen volt a teljes magyar püspöki kar, a szentéletű hercegorvos, az ősi Batthyány család leszármazottainak népes csoportja, Habsburg Ottó, Göncz Árpádné, a Kézenfogva Alapítvány elnöke, Lévai Anikó, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Társalapítója, Erdődy Gábor jelenlegi és Tar Pál előző szentszéki nagykövet. A nagyszabású esemény megszervezésében jelentős mértékben közreműködött Németh László, a PMI rektora, Batthyány László boldoggá avatásának posztulátora.
A monumentális méretű Batthyány-portrét, amelyet a boldoggá avatási formula elhangzása után lepleztek le a Szent Péter-bazilika homlokzatán, Kisléghi Nagy Ádám festményéről nagyítottak fel különleges technikai megoldással. A művészi ereklyetartót Ozsvári Csaba ötvösművész alkotta és a szentmisén azt a misekönyvet, evangéliumos könyvet használták, amelyet szintén Ozsvári Csaba domborművei díszítenek. A felajánláskor két magyar és két osztrák hívő a két egyház közös ajándékaként egy szemorvosi műszertáskát adományozott a pápának, aki azt valószínűleg majd egy szegény ország kórházának juttatja el. A Sixtus-kápolna kórusán kívül a szentmise énekeit a szombathelyi Werner kórus énekelte, Pem László vezényletével. Batthyány László boldoggá avatása azt jelenti, hogy a mai naptól kezdve az ő közbenjárásáért imádkozhatnak a boldog életével kapcsolatos szombathelyi és az eisenstadti (kismartoni) egyházmegyék hívei, de tiszteletét az egész magyar egyházra kiterjesztették.
A szegények orvosa mellett II. János Pál pápa a következő négy másik szentéletű személyt avatta a boldogok közé: Pierre Bonhomme francia papot, Maria Dolores Rodríguez Sopena és Juana Maria Condes Lluch spanyol rendalapító szerzetesnőket és Maria Caridad Brader, svájci származású, Ecuadorban és Kolumbiában szolgáló missziós nővért.
Az ünnepi szertartást a pápa 38 koncelebrálóval együtt mutatta be, köztük magyar és osztrák részről Paskai László bíboros és Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, Konkoly István szombathelyi püspök, Tibola Imre kanonok, a boldoggá avatás viceposztulátora és Gyürki László körmendi plébános.
A boldoggá avatási szertartások rendje szerint az illetékes főpásztorok felolvasták a szentéletű személy életrajzát.
A boldoggá avatás ünnepélyes formulájában a szentatya kijelentette: apostoli tekintélyével engedélyezi, hogy mostantól kezdve Isten tiszteletre méltó szolgáját Batthyány-Strattmann Lászlót boldognak nevezzék, emléknapja pedig január 22-e, halála, azaz égi születésnapja lesz.
Minden alkalommal, amikor a Szent Péter téren felhangzott a szegények orvosának neve, az 5 ezer magyar hívő felállt, tapsba, éljenzésbe kezdett és a levegőbe emelkedtek a nemzeti színű zászlócskák százai.
Homíliájában a szentatya egyenként méltatta az egyház 5 új boldogát, Batthyány Lászlóról magyarul a következőket mondta:
„Isten gyöngesége erősebb, mint az emberek” (1 Kor 1,25). Pál apostolnak e szavai tükröződtek vissza boldog Batthyány-Strattmann László jámborságán és életstílusán, aki családapa és orvos volt. Nemesi őseinek gazdag örökségét értékesítve ingyen gyógyította a szegényeket és két kórházat is épített. Érdeklődését nem az anyagi javak töltötték ki, de nem is a siker és a karrier volt életcélja. Ezt tanította és élte családjában, így lett gyermekei számára a legjobb hithirdető. Mindehhez a lelki erőt az Eucharisztiából merítette. Bárkinek rámutatott, mit jelent az isteni Gondviselés, aki őt élete és küldetése e forrásához vezette. Boldog Batthyány-Strattmann László sose helyezte a földi gazdagságot a valódi, égi gazdagság elé. A családi életben bemutatott életpéldája és a nagylelkű, keresztény szolidaritása legyen bátorítás mindannyiunknak arra, hogy az evangéliumot hűségesen kövessük!
Az új boldogok életszentsége buzdítson minket is az evangéliumi tökéletességre, arra, hogy Jézus szavait életre váltsuk. Bizonyosan ez egy aszketikus parancs útiránya, ám megvalósítható mindannyiunk számára. A Szent Szűz, Mindenszentek Királynője tartson meg minket anyai közbenjárásával! Ezek az új boldogok pedig vezessenek minket az életszentség felé! Ámen
(A pápa homíliájának magyar fordítását Dokumentum rovatunkban közöljük – a szerk.)
Az ünnepi szentmise a vasárnapi Úrangyala imádsággal zárult le, amelyben a pápa arra kérte az egybegyűlt 15 ezres hívősereget, hogy az új boldogok példája indítson valamennyiünket az evangéliumi tökéletességre. A legszentebb Szűzanyától, akit az új boldogok oly különös módon tiszteltek, kérjük, hogy adja meg a béke ajándékát. Az ő oltalmára bízzuk a háború áldozatait és szenvedő hozzátartozóikat. A szentatya beszédét azzal zárta, hogy lélekben szeretetével és imáival rendkívül közel érzi magát hozzájuk. VR/MK