Boldoggáavatás – első alkalommal – Németországban

A pápa röviddel hivatalba lépése után rendelkezett úgy, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a boldoggáavatásokra a helyi egyházakban kerüljön sor, s csak – az egész világegyházat érintő – szenttéavatásokat végezze a pápa.

Az összes német bíboros közül Wetter bíboros áll a legközelebb az új boldoghoz: 1968 és 1982 között speyer püspökeként szolgált, s Nardini szülőfalujától, Germersheimtől alig 20 km-re, Landauban látta meg a napvilágot. Nardini a Speyeri Egyházmegye papja volt, amely akkor a Bajor Királysághoz tartozott. A speyeri püspök formálisan még ma is tagja a freisingi püspöki konferenciának. Nardini a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen tanult, ahol 1846-ban avatták a teológia doktorává.

Azt követően plébánosként tevékenykedett a pfalzi Pirmasens ipari városban, az akkori Bajorország egyik legszegényebb régiójában. Mindenekelőtt szegény gyermekek szenvedéseit kívánta enyhíteni, amikor 1855-ben megalapította a Szent Család Szegény Ferences Nővérei közösségét. Az alapító hét évvel később bekövetkezett haláláig 220-an csatlakoztak a közösséghez. A kongregáció, mivel a pirmasensi anyaház már kicsinek bizonyult, 1869-ben az alsó-bajorországi Mallersdorf egykori bencés kolostorába költözött át. A rend azóta Dél-Németországban mallersdorfi nővérekként ismeretes.

A rendhez ma körülbelül 1100 nővér tartozik. Az alapító boldoggáavatására 600 szerzetesnőt várnak Németországból, Romániából és Dél-Afrikából. A szentmisén több német püspök is részt vesz, köztük Anton Schlembach speyeri megyéspüspök, Karl Lehmann mainzi és Joachim Meisner kölni bíboros, valamint Gerhard Ludwig Müller, a Regensburgi Egyházmegye püspöke, amelyhez a mallersdorfi kolostor tartozik.

A boldoggáavatást 14.30-tól kezdődően élőben közvetíti a Phönix televíziós csatorna.

KNA/Magyar Kurír

Kép: santiebeati.it