A boldoggáavatási kérelem

Hazai – 2006. szeptember 17., vasárnap | 11:30

Ruppert József piarista atya, a boldoggáavatási ügy posztulátora kéri, hogy avassák boldoggá Salkaházi Sára testvért, majd röviden ismerteti Isten szolgálója életrajzát.

Az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye és a Szociális Testvérek Társasága az elmúlt években megvizsgálta Salkaházi Sára szociális testvér életét és vértanúságának körülményeit, melynek alapján Erdő Péter bíboros, prímás érsek azt kérte a Szentatyától, XVI. Benedek pápától, hogy Isten Szolgálóját avassa boldoggá.

Főtisztelendő Bíboros Úr!
Főtisztelendő Pap testvérek!
Krisztusban Kedves Testvérek!

Salkaházi Sára – eredeti nevén Schalkház Sarolta Klotild – Kassán született 1899. május 11-én. Fiatalkora a tehetséges, helyét kereső ember próbálkozásait mutatja: tanítónői oklevelet szerez, könyvkötőként dolgozik, részt vesz a kisebbségi irodalmi és politikai életben. Újságíró, író, lapszerkesztő. 1929-ben belép a Szociális Testvérek Társaságába, amely 1927-ben telepedett le Kassán. Első fogadalmát 1930-ban, örökfogadalmát 1940-ben teszi le. Szociális testvéri életének mottójául első fogadalmára egyetlen szót választ: Alleluja! Örök fogadalmi mottója: Alleluja! Ecce ego, mitte me! (Alleluja! Íme, itt vagyok, engem küldj!) Mottójához hűen szívét-lelkét, minden képességét, erejét a „Megszentelő Szeretet” szolgálatába állítja. Két éven át Kassán, majd Komáromban karitászmunkát szervez, irányít, hitoktat, szerkeszti a Katholikus Nő című folyóiratot. Egyik létrehozója a szlovenszkói Katholikus Nőszövetségnek, előadásokat tart, leányegyesületeket alapít a Felvidéken és Kárpátalján. 1937-ben ébred fel benne a brazíliai misszió iránti vágy, amelynek megvalósulását a háború kitörése megakadályozza. 1938-tól Budapesten él, 1939–40-ben Kárpátalján a Rahói és Técsői járás szociális előadója. 1941-től a Katholikus Dolgozó Leányok és Nők Mozgalmának központi vezetője, több munkásleányotthont nyit, tanfolyamokat szervez. Tanít a Katholikus Női Szociális Képzőben. Emellett szépirodalmi tevékenységet is folytat. A II. világháború alatt a társaság befogadja házaiba az üldözötteket. Sára testvér is részt vesz az üldözöttek menekítésében. Tisztán látja a társaságot fenyegető veszélyt. Egyre jobban ég benne a vágy, hogy felajánlja önmagát áldozatul a társaságért, a testvérekért. 1943. szeptember 14-én megkapja elöljáróitól az engedélyt, hogy felajánlhassa életét. Életáldozata 1944. december 27-én teljesedett be. A budapesti Bokréta utca 3. sz. alatti munkásnőotthonból – ahol üldözötteket bújtatott – vitték el a nyilasok, Bernovits Vilma hitoktatónővel és néhány menekítettel együtt. Még aznap este belelőtték őket a jeges Dunába a pesti alsó rakparton.

Ezt követően a Szentatya képviseletében Erdő Péter bíboros úr felolvasta a boldoggáavatásról szóló apostoli levelet.

Apostoli levél

Elfogadva testvérünk, Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, valamint sok más püspök testvérünk és sok hívő kérését, és miután megkértük a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja véleményét is, apostoli tekintélyünkkel megengedjük, hogy Isten szolgálója Salkaházi Sára vértanú szüzet, a Szociális Testvérek Társasága szerzetes nővérét, aki életét adta a szegényekért és az üldözöttekért, mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák a jogban előírt helyeken és módon minden év május 11-én.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen.

Kelt Rómában, Szent Péter székénél az Úr 2006., pápaságunk második évében.

XVI. Benedek pápa

Magyar Kurír

#Erdő Péter #szentek és boldogok