Bosák Nándor püspök a Szentatya „Summorum pontificum” kezdetű apostoli leveléről

Mindenekelőtt határozottan leszögezi, hogy jelen rendelkezésével semmiképpen nem akar változtatni a II. Vatikáni Zsinat által meghatározott liturgikus renden. A VI. Pál pápa által 1970-ben kiadott, majd II. János Pál pápa által újra kiadott Római Misekönyv a latin egyházban az Eucharisztia ünneplésének rendes formája (forma ordinaria). A korábbi Misekönyv használatát, mint „rendkívüli formát” (forma extaordinaria) engedélyezi, hogy annak gazdagsága is jelen legyen az egyház életében. Ahogy a Szentatya fogalmaz: helytelen lenne ezt úgy értelmezni, mintha „két rítus” lenne a latin egyházban. Ellenkezőleg: az egy római liturgia kétféle törvényes formában jelenik meg. (Pl. a görög katolikus (bizánci) rítusban is használják Aranyszájú Szent János liturgiáját és Nagy Szent Bazil liturgiáját is.)

További szempontra is felhívja a figyelmet. Engedélyével nem a megosztottságot, hanem ellenkezőleg: a „belső kiengesztelődést” kívánja előmozdítani a kétféle liturgikus szemlélet között. Ezért felhívja püspökök és a papok figyelmét, hogy miközben élnek a tágabb lehetőségekkel, nagyon ügyeljenek arra, hogy valóban a liturgikus élet gazdagodását segítsék, és ne a széthúzást táplálják.

A dokumentum további részében a régi Misekönyv használatával kapcsolatos irányelveket találjuk. Ezek 2007. szeptember 14-től (Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe) alkalmazhatók. Ezek közül a legfontosabbakat említem:

1. Bármelyik latin rítusú pap, abban az esetben, ha magánmisét mond, szabadon eldöntheti, hogy melyik misekönyvet használja (1962-ben XXIII. János pápa által kiadott, vagy 1970-ben VI. Pál pápa Zsinat utáni misekönyvét).
2. Szerzetesközösségek saját kápolnájukban használhatják a régi formát. Ha ezt gyakran és rendszeresen így kívánják végezni, ahhoz nagyobb elöljárójuk engedélye szükséges.
3. Azok a stabil (nem alkalmilag összegyűlt) közösségek, amelyek a tradicionális liturgiához vonzódnak, kérhetik plébánosuktól, hogy ilyen szentmisén vehessenek részt. De ezt minden esetben annak függvényében kell megoldani, hogy az egész közösség liturgikus rendjét, és a papok rendes szolgálatát ne akadályozza.
4. Gondot kell fordítani arra, hogy a papok, akik ezt a szertartást végzik, és a hívek, akik ezen részt vesznek, megfelelően fel legyenek készülve a latin liturgia végzésére és a részvételre.

Bosák Nándor
debrecen-nyíregyházi püspök
a Liturgikus Bizottság elnöke