… Bosák Nándor püspököt

– A Püspöki Konferencia Liturgikus Intézete Isten igéje a liturgiában címmel rendezett konferenciát, a Biblia éve alkalmából. Hogyan kapcsolódik össze a Biblia és a liturgia, és milyen szerepet töltenek be Isten igéjének közvetítésében? Hogyan segítik Isten üzenetének megértését?

– A Biblia Isten üzenetét hordozza, aki Krisztusban szólt az emberiséghez. A liturgiában Krisztus szól és cselekszik – ahogyan a Biblia szavaiban is. A konferencián nagyon jól megfogalmazódott, hogy nincs Biblia liturgia nélkül, és nincs liturgia Biblia nélkül. Az egyik előadás például arra hívta fel a figyelmet, hogy a bibliai szövegek úgy születtek meg, hogy először imádkozták őket, és azután kerültek a Bibliába.

Ha azt kérdezzük, hogy a liturgia segíti-e a Biblia jobb megértését, akkor úgy is föl lehet tenni a kérdést, hogy a Biblia hogyan segíti, hogy a liturgiát jobban megértse a keresztény hívő. Vallásos életünk megélése –  az, hogy Isten gyermekei vagyunk, és közösségben élünk Isten gyermekeivel–  a liturgiában teljesedik be. Mert mit jelent kereszténynek lenni? Azt, hogy megértjük Isten üzenetét, és ezt az üzenetet felhasználjuk életünk alakításában úgy, hogy Isten gyermekeiként élhessünk ebben a világban. A liturgiában ez a folyamat történik.

A Biblia egy sajátos kommunikációs nyelv, amely az Isten és az ember közötti párbeszédet, az Istennel való közös életet jelenti. Ha valaki ismeri a Bibliát, akkor megérti a Szentírásnak a szimbólumait, jeleit, gondolatvilágát. Viszont, ha valaki benne van az egyháznak a liturgikus életében, akkor a Biblia üzenete közelebb jut hozzá, tehát a Biblia és a liturgia kiegészítik egymást.

– Eljut-e a mai emberhez ez az üzenet? Mennyire képes felfogni a mai ember például a liturgia üzenetét? Mennyire vagyunk cselekvő részesei mi, hívő emberek a liturgiának?

– Én azt látom, hogy ennek ma nagyon sok nehézsége van, elsősorban az az életforma, ahogyan élünk. Az emberekben a „hallóképesség” csökkent. Sok a zaj, ami akadályozza, útját állja annak, hogy ez az üzenet eljusson azokhoz, akiknek szól.

Ezért feladatunk a Biblia évében, hogy ráirányítsuk a figyelmet a Bibliára. Ez nemcsak azt jelenti, hogy beszélünk a Bibliáról, hanem szeretnénk rávezetni az embereket, hogy olvassák, halló szívvel olvassák a Bibliát. Ugyanezt szolgálja a liturgia is. És ha ez a képesség erősödik az emberben, akkor a liturgia is jobban el fogja érni a hatását.

Problémának érzem, hogy a híveink a liturgián is nézőként, vagy hallgatóként vannak jelen. Pedig a liturgia úgy fejti ki hatását, és úgy formálja az életünket, ha annak cselekvő részei vagyunk. A II. Vatikáni Zsinatnak nagyon fontos tanítása a liturgiában való cselekvő részvétel. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egyik szövegrészt ez mondja, a másikat a másik. Ez csak a felület. A cselekvő részvétel azt jelenti, hogy azzal az eseménnyel, amit a liturgia felidéz, vagy hordoz, azzal én a bensőmmel, érzésvilágommal, gondolatvilágommal azonosulok. Például: hogyan veszek részt a szentmise kánonjában, amikor azt mondja a pap, hogy emeljük föl szívünket, adjunk hálát Urunknak Istenünknek. Ezt a szöveget csak a pap mondja, a hívek hallgatják. De a cselekvő részvétel az, hogy amikor azt mondjuk, hogy adjunk hálát Istenünknek, akkor énbennem is megszületik a hála. Vagy amikor azt mondjuk, hogy bánjuk meg bűneinket, akkor énbennem is megszületik a bánatnak az érzése. Ezt a képességet kell segítenünk az emberben.

Úgy gondolom, hogy ezen a területen vannak hiányosságok, de ugyanakkor láthatjuk, hogy ahol szépen végzik a liturgiát, és ahol a liturgia erre a belső tartalomra is ráirányítja a figyelmet, ott bizony nagy erőforrást jelent, és erre fogékonyságot találunk az emberekben.

A Liturgikus Intézetnek éppen az a célja és feladata, hogy ezt a liturgikus szellemiséget és a liturgia végzésének a hatékony módját mélyítse el. Ennek vannak tudományos részei, vannak praktikus részei – ezt a célt szolgálta ez a tanácskozás is, ahol a tudományos és a gyakorlati kérdések egyaránt részt kaptak.

Neumayer Katalin/Magyar Kurír