Pl. a felnőttek a gyerekeket, vagy pl. a közszereplők a magánembereket. Aki botrányt okoz, végül is áttételesen követ el bűnt, mert lehet, hogy ő olyat tesz, ami az ő lelkiismerete szerint neki nem bűn, de aki ezt látja, felmentve érzi magát az erkölcsi normák alól.
A botrány növeli a világ bűnösségét és ezért káros. Egyszerű példa; ha valaki tudja magáról, hogy sok áldozatot hoz pl. egy pénteki napon, és emiatt nyugodt szívvel eszik húst, de ezt valaki látja, és megütközik rajta, akkor az illető ne egyen a nyilvánosság előtt húst. Komolyabb példa: Egy vezető nem káromkodhat, akkor sem, ha még nem tanították meg arra, hogy a gyónás a szembenézés eszköze.
Sánta János