Búcsú és Mindszenty-megemlékezés Udvardon

 Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe utáni vasárnapon, szeptember 18-án került sor Udvardon a hagyományos Kálvária-búcsúra.
Délelőtt a Kálvária-dombon a Regőczi István atya által írt Mindszenty-keresztút imádkozásával kezdődött a megemlékezés, majd 11 órától az ünnepi szentmisét több mint 1000 hívő előtt Szalai Gábor győri egyetemi lelkész mutatta be., aki szentbeszédében a kereszt hordozásának üdvözítő erejére mutatott rá, utalva Mindszenty bíboros hitvalló életének példájára. Az ünnepi szónok figyelmeztetett: A keleti pogányság után a bennünket fenyegető nyugati pogánysággal szemben is a kereszt erejében bízva kell felvennünk a harcot!

A délutáni program is a Mindszenty hercegprímásról való megemlékezés jegyében zajlott. Karaffa János felbár-bakai plébános Mindszentynek az emberi jogok védelmében tett megnyilatkozásairól szólt, kiemelve a prímásnak a Benes-dekrétumok által szülőföldjükről elüldözött felvidéki magyarok érdekében tett erőfeszítéseit. Az előadáshoz kapcsolódóan János atya beszámolt a Mindszenty Alapítvány tevékenységéről és célkitűzéseiről, buzdítva a hallgatóságot, hogy kapcsolódjanak be az 1 millió imádkozó magyarért kezdeményezett imaláncba.

Az előadás után a Szüllő Géza Polgári Társulás képviseletében Sárközi János alelnök bevezetőjével egybekötött filmvetítésre került sor, amelynek során Mindszenty bíboros 1956-os szerepvállalásával és az emigrációban végzett apostoli tevékenységével ismerkedhetett meg a nézőközönség. Az ünnepi program a „Szeretet hídja” c. rockoperával zárult, amelyet a komáromi Magyarock Dalszínház mutatott be.

Udvard túlnyomó többségben ma is magyarok által lakott felvidéki település, első írásos említése 1209-re tehető. Az Árpád-ház kihalása után 1309-ben itt tartották azt a tartományi zsinatot, melyen véglegesen megszűnt az interregnum, az ún. királyközi állapot, s az Anjou-házból Károly Róbertet választották a magyar trónra. A zsinat végezetül egy – Magyarországon és a környező országokban – ma is érvényes határozatot fogadott el az esti harangozásról. Az egyházi tartományi zsinat 600. évfordulójának emlékére az udvardiak 1909-ben nagyszabású rendezvényt tartottak a helyi Kálvárián. Ekkor került a kápolna homlokzatára márványtábla a következő szöveggel: „Itt zengett a harang első üdvözlete Neked, óh, Szűzanya nyílt hálát Hunnia bércei közt."

Pázmaneum Információs Központ – Karaffa Attila/MK