Budapest lakossága tehenekkel gyarapodott – 2006. július 12.

A szarvasmarha hasznos állat, húzza a terhet és sok tejet ad, jó a húsa is, ezt már régóta tudja az emberiség. Egyre azonban figyeljünk; eddig az ember irányította a tehenet, és nem a tehén az embert. Ma ez változóban van: ahogyan az emberi kultúra hajnalán megszelídítették ezeket a vadállatokat és emberközelivé tették, most magát az embert is, amely még mindig nagyon csapong, tehénné szelídítik.

Jól tejelő, orránál fogva jól irányítható lénnyé alakítják. Érdekes, hogy ha már az állatoknál tartunk, pl. miért nem lovakat, sast, vagy oroszlánt mintáznak meg a művészek. Ezek az állatok hasznosak, de dicsőségesek is. Ezek nem kellenek a szabadelvű világnak, csak a tehén. Az se ott, ahol a helye, a zöld mezőn, hanem a város közepén. Az Ószövetségben a szarvasmarha nemcsak igavonó volt, hanem áldozati állat is. Az áldozati oltáron elégették, és az ember megtisztult.

Ha már megbizsergetett bennünket a modern élet sok marhasága, vegyünk egy nagy levegőt, lehetőleg ne a tv takarmány-csatornáiból, hanem a normális természetből, és tegyük rendbe a dolgokat. Irányítsuk a tehénformázókat a szabadba, kezdjék el gondozni a valódi jószágokat, hogy művészivé tegyék élet iránti érzéküket.

Nagyobb művésze a tehénformázásnak a tanyasi mama, aki kézzel feji a tehenet, mert arra használja az állatot, amire a Teremtő rendelte.

Sánta János