A budapesti Városmisszió adjon tartós lendületet az egész magyar egyháznak!

– Milyen üzenetet visz a pápától a magyar híveknek és a társadalomnak, amely a berlini fal leomlása után még nem találta meg valódi identitását?
– Az alapvető üzenet az új evangelizálásra vonatkozik. Ugyanaz, amit II. János Pál meghirdetett és XVI. Benedek pápa tovább folytat. Az új evangelizálás az emberekre, a lelkiismeretre irányul, és az egyház belső életét is érinti, amelyet mindig meg kell újítani és termékennyé kell tenni az Evangélium világossága által. Természetesen érinti a társadalmat és a kultúrát is az egyes nemzetek adott történelmi helyzetében. Magyarországon ez a keresztény öntudat újrafelfedezését jelenti a kommunista uralom hosszan tartó szenvedései után.

– Bécs, Párizs, Lisszabon és Brüsszel után Budapest az európai városmissziók utolsó állomása. Milyen eredményt érhet el ez a kezdeményezés, amelynek célja az öreg földrész újraevangelizálása, az Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdításból kiindulva, amely megállapítja: „Az öreg kontinensen is széles társadalmi és kulturális rétegek vannak, melyekben a szó szoros értelmében vett pogányokhoz szóló missziót kell teljesíteni”?
– Nekem nincs közvetlen tapasztalatom az eddigi városmissziókról, szeretnék azonban emlékeztetni rá, hogy már a 2000-es szentévet megelőző években, 1996 és 1999 között sor került egy városmisszióra Rómában, II. János Pál pápa kezdeményezésére. Akkor láthattuk, hogy valóban lehetséges Jézus Krisztust hirdetni mindenkinek, ha nem arra várunk, hogy az emberek bejöjjenek a templomba, hanem mi elmegyünk közéjük: a családokhoz, a munkahelyekre, az iskolákba, a pihenő- és szórakozóhelyekre. Ez misszió a szó szoros értelmében, amely nem hagyhatja figyelmen kívül a keresztény gyökereket, amelyek szerencsére még mindig jelen vannak. Ez a küldetés újra átadja a hitet és bátorítja azt. A római városmisszióban elért eredmények azt mutatják, hogy mindez nagyon hasznos és hatékony. A kihívás azonban az, hogy ne csak néhány napos eseményről legyen szó, hanem állandó hozzáállásról, ami tovább folytatódik az egyház életében és lelkipásztori tevékenységében. Azt kívánom, hogy a budapesti Városmisszió adjon a magyar egyháznak hosszan tartó apostoli lendületet, amely a fővárosból kiterjed az egész országra.

– Szeptember 19-ét a vértanúk emlékének szentelik. Ezen a napon a Városmisszió résztvevői elzarándokolnak Esztergomba. Bíboros úr ünnepi szentmisét mutat majd be az esztergomi bazilikában, amely Mindszenty József bíboros földi maradványait őrzi. Mindszenty bíboros jelképezi azt a magatartást, amelyről XVI. Benedek pápa az augusztus 19-i Úrangyala elimádkozásakor szólt: „aki követni akarja Jézust, kompromisszumok nélkül el kell, hogy kötelezze magát az igazságért, szembenézve az üldöztetésekkel is". Milyen üzenetet hordozhat a mai fiatalok számára az elmúlt évszázad oly sok keresztény vértanújának tanúságtétele?
– Azt gondolom, hogy hatalmas jelentősége van a vértanúk tanúságtételének. Ahogyan már VI. Pál pápa írta Evangelii nunciandi kezdetű apostoli buzdításában, korunk és minden idők emberei sokkal fogékonyabbak a tanúságtevőkre, mint a tanítómesterekre. Az első tanúságtevők pedig a vértanúk. A hitet nemcsak szavakon keresztül lehet átadni. Szükség van a szavakra és a tanításra is, de a hitről tanúságot kell tenni, mert olyan igazságról van szó, amely az élethez kapcsolódik és magával ragadja az ember egész lényét és konkrét létünket. Azoknak az emléke, akik a közelmúltban szenvedtek és sokszor életüket adták Krisztusért, nem féltek, hogy a végsőkig következetesek maradjanak hitükhöz. Ennek emlékezete megadja számunkra annak bizonyosságát, hogy ma is komolyan és konkrétan meg lehet élni a keresztény hitet, és hogy maga a kereszténység öröm, életerő, termőföldbe hulló mag, mely megnyitja az utat a jövő felé. Ezért a magyar helyi egyháznak nem csak úgy kell tekintenie az elmúlt idők szenvedéseire, mint teherre, hanem sokkal inkább mint ösztönző erőre, kincsre, amely gazdaggá teheti a jövőt.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kép: www.catholicnews.com