Bulgária kész megnyitni titkos levéltárát

Szófia: Mint ismeretes, február végén megjelent „Emlékezet és Identitás” című könyvében a szentatya foglalkozik az 1981. május 13-án ellene elkövetett merénylet témájával. Paolo Guzzanti olasz szenátor, a Mitrohin bizottság elnöke, ennek nyomán kérte az ügy újra kivizsgálását. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott a Mediapool bolgár hírügynökségnek Dimitar Conev kormányszóvivő. Kijelentette, hogy az olasz parlamenti bizottság tevékenysége inkább politikai és informatív jellegű, tehát semmi esetre sem változtathatja meg az olasz bíróság merénylettel kapcsolatban hozott ítéletét.
 
Conev szóvivő szerint a tény, hogy az olasz parlamenti bizottság újfent foglalkozni kíván a pápa ellen elkövetett merénylettel, valamint az ún. „bolgár szállal”, önmagában véve nem jelent vádat Bulgária ellen, következésképpen nincs szükség hivatalos állásfoglalásra a balkáni ország részéről.
 
A bolgár kormányszóvivő nyilatkozatát kommentálva Enzo Fragalà, az olasz Mitrohin bizottság csoportvezetője, az ANSA, olasz hírügynökség tájékoztatása szerint, elismeréssel szólt a bolgár kormány kezdeményezéséről, miszerint megnyitják a titkosszolgálat irattárát, hogy fény derüljön arra, kiket terhel a merénylet kapcsán a felelősség, mi volt az indítóok, és kik voltak a török terrorista megbízói.
 
„Rendkívül fontos, hogy utólag rekonstruáljuk a kelet-európai országok titkosszolgálatainak, valamint a KGB-nek a kérdéssel kapcsolatos tevékenységét, különös tekintettel az Aldo Moro elrablásában részt vett, ösztöndíjasnak álcázott Szergej Szokolov, valamint Vlagyimir Kuzicskin KGB őrnagy szerepére – ez utóbbi 1982-ben szökött át az angolokhoz a teheráni szovjet nagykövetségről. Ki szervezte be Ali Agcát, ki képezte ki őt a szófiai Vitosa luxusszállóban, ahol a merényletet megelőző három hónap során tartózkodott? Ki biztosította a török terroristát a merénylet utáni büntetlenségről?” – teszi fel a kérdést az olasz politikus.
 
Fragalà így folytatja: „Jelzésértékű, hogy az új Bulgária közelgő EU-csatlakozására való tekintettel, tisztelettel kíván adózni II. János Pál pápa szenvedése előtt, felfedve a Mitrohin bizottság, az olasz parlament és az egész világ közvéleménye számára azokat a manővereket, amelyek a kommunizmus első számú ellenségének tartott pápa fizikai megsemmisítésére irányultak. Bulgária lépése arra ösztökélhetné az egykori Varsói Szerződés többi tagállamát is, hogy működjön együtt a Pápa elleni rettenetes csapda felelőseinek felderítésében”.

VR/MK