Bűnbocsánat nélkül nem tudunk élni – 2005. október 16.

Hazai – 2005. október 16., vasárnap | 0:07

Nemrég hallottam, hogy a mai Magyarország lakosságának kb. egyötöde depressziós tünetekkel küzd. Nem mondhatjuk, hogy ha ez a kétmillió ember hirtelen meggyónna, eltűnne a depresszió, de az biztos, hogy a lelki bajok a le nem rakott lelki terhekkel együtt szaporodnak.

Lehet, hogy ma úgy tűnik, nincs erkölcsi rend, de ez nem igaz. Mert attól, hogy egy isteni értéket senki nem követ, még nem szűnik meg érvényessége. Ez nem népszavazás kérdése. Sőt minél inkább nekünk való értékről van szó, annál kevésbé lehet megkerülni, és annál jobban megszenvedjük hiányát. Ilyen a bűnbánat kérdése is.

Minden bűnnek van felelőse. Ezért ha valaki tényleg új életet akar kezdeni, ne mondjuk, hogy erre vagy arra a bűnre nincs bocsánat, mert ezzel felülbíráljuk az isteni rendet. Ma vannak, akik abból élnek, hogy bizonyos bűnökre azt mondják, nincs bocsánat. Más dolog, ha valaki nem akar bűnbánatot tartani, arra Jézus is azt mondja, hogy aki a Szentlélek ellen vét, arra nincs bocsánat. Ez a bűnbánat hiánya. De aki akar szabadulni a bűntől, az tud is. Enélkül pedig nincs normális újrakezdés.

Hogy mire van bocsánat és mire nincs, ezt nincs jogunk eldönteni másokról, mert akkor oda jutunk, hogy magunknak megengedünk olyat, amit másoknak megtiltanánk.

Sánta János