Búvárrégészek kutatják a keresztesek kikötőjét

Négyezer lóval szálltak partra a középkori keresztes lovagok, de egyelőre nem lehet tudni, hogy miként és hol.

A Tel-avivi és a Haifai Egyetem szakemberei Herzliától északra, az Apollónia-Arszuf-erődnél ereszkednek a víz alá a rejtély megfejtésére. Azon a vidéken állt az a keresztes erődítmény, amely mellett Oroszlánszívű Richárd angol király 1191-ben győzelmet aratott a Szaladin szultán seregeivel vívott csatában, biztosítva a keresztény uralmat a Földközi-tenger szentföldi partvidéke felett – írta november 5-én a Maariv című lap, a kutatás egyik vezetőjére hivatkozva.

A közelmúltban több mint száz olyan érmét találtak az erődben, amelyeket a később menekülni kényszerülő lovagok rejthettek el. Azt is felfedezték, hogy a vár lábánál két mesterséges hullámtörő csatlakozik egy természetes zátonyhoz. Egyelőre vita tárgáyt képezi, hogy egykor kikötő vagy egy szárazföldi építmény volt-e ezen a helyen.

Amennyiben kikötő volt: megpróbálják kideríteni, hogyan tudták megvalósítani a lovagok négyezer lovának, páncélzatának és poggyászának partra szállítását. A most kezdődő vizsgálat során megpróbálják felmérni a víz alatti részek méreteit, mélységét, honnan volt a bejárata, és hogy tudott-e nagyobb hajókat fogadni, vagy csak kisebb csónakokat.

A feltárást több professzor – Jákov Kahanov, Oren Tál és Dov Coijkel – vezeti, és számos önkéntes és diák is részt vesz benne.

MTI/Magyar Kurír