Camillo Ruini bíboros beszéde az Olasz Püspöki Konferencia állandó tanácsának ülésén

Vatikán: A héten tartja háromnapos ülését az Olasz Püspöki Konferencia (CEI) állandó tanácsa, amelynek január 21-ei, keddi megnyitásakor Camillo Ruini bíboros, a püspöki konferencia elnöke mondott beszédet.
A főpásztor méltatta a szentatya lelki nagyságát, hogy minden fizikai gyengesége ellenére is képes ilyen lenyűgöző tanúságot tenni a világ előtt hitéről és szeretetéről. Az utóbbi időben beszédeiben mindenekelőtt a békéért kellett felemelnie a szavát. Béke világnapi üzenetében II. János Pál felidézte XXIII. János pápa „Pacem in Terris” (Békét a világnak) kezdetű enciklikáját, megjelenésének 40. évfordulóján. Ebben prófétai módon azt hangsúlyozta, hogy a béke csak négy pilléren állhat: az igazság, az igazságosság, a szeretet és a szabadság oszlopain. Csak ilyen alapon követhetjük az egyetemes közjót és hozhatjuk létre a béke hiteles kultúráját. Felidézte a bíboros II. János Pálnak a diplomáciai testülethez intézett beszédét, amelyben oly határozottan szállt síkra az izraeli-palesztin konfliktus megoldása érdekében, amely semmi esetre sem oldható meg a fegyverek erejével, hanem éppen ellenkezőleg, arra figyelmezteti a két népet, hogy azonos szabadságban és egymást kölcsönösen megbecsülve éljenek egymás mellett. A háború sohasem törvényszerű, és mindig az emberiség kudarcát jelzi. Folyamatosan hangsúlyozzák ezt a pápai megnyilatkozások az Irak ellen tervezett hadművelet kapcsán is, amelyekben a szentatya rendszeresen felhívja a világ figyelmét a probléma békés megoldásának követelményére. Földünk más konfliktusai és válsággócai között a pápa kiemelte a Szentszéknek az Orosz Föderációval való feszült diplomáciai viszonyát, amelynek oka, hogy az orosz állam nem tartja be az általa aláírt nemzetközi megállapodásokat.
Ruini bíboros felidézte II. János Pál pápa december 11-én mondott, nagy visszhangot keltett szavait, melyekben Jeremiás próféta szavait kommentálva (14, 17021) úgy fogalmazott, hogy „a kardon és az éhínségen túl van egy még nagyobb tragédia, Isten hallgatása, aki nem nyilvánul meg többé, hanem mintha bezárkózott volna az égbe, mintegy megundorodva az emberiségtől…” „Éppen ez a hallgatás, amely a mi bűneink eredménye, az, ami a legmélyebb és legerősebb hatást gyakorolta, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy az Õ Fiában, Jézus Krisztusban a láthatatlan Isten végérvényesen megmutatta arcát számunkra, és azt, ahogyan viszonyul hozzánk. Ez pedig az irgalmasság és az üdvösség módja, amely végtelenül erősebb minden bűnünknél” – mondta az olasz püspökök elnöke. Egyúttal figyelmeztetett: kiutat egyedül az mutathat, ha mindenki önmagában fejleszti napról napra a hit készségét, az egyenes lelkűséget, mások megbecsülését és a mások szolgálatára szentelődést.
Napjaink kulturális helyzetét elemezve Ruini bíboros T.S. Eliotot idézte: „Hol van a bölcsesség, amit elveszítettünk a tudással? Hol van a tudás, amelyet elveszítettünk az információval?” Különösen ez utóbbi kérdés látszik időszerűnek a mi világunkban, amely mindinkább csak önmagára hivatkozik, és amelyben egyre nehezebbé válik Isten titkának megközelítése.
Beszéde további részében a bíboros, helynök nyíltan szólt az Olaszország szempontjából legégetőbb kérdésekről, határozottan állást foglalva az Európai Unió (EU) és az olasz belpolitika néhány kérdését illetően. Egyértelműen néven nevezte a Fiat-gyár válságát, amely ezreket fenyeget munkanélküliséggel, és súlyos társadalmi és emberi következményekről jár együtt.
Végül Camillo Ruini Szűz Mária, Szent József és minden szentek közbenjárását kérte az egyházban végzett munka érdekében. VR/MK