A CCEE nagyváradi ülésének záróközleménye

A március 1. és 4. között megtartott tanácskozás központi témája „A vegyesházasságok és a család Európában” volt.

A délkelet-európai püspöki konferenciák vezetői hetedik alkalommal gyűltek össze, szakértők társaságában. Hét ország képviseltette magát: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Románia, a Szerbiát, Montenegrót és Macedóniát egybefogó Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia, valamint Törökország. A találkozón részt vett a romániai, illetve az európai intézményekhez akkreditált apostoli nuncius, Románia püspöki konferenciájának néhány tagja, valamint az Európai Unió Püspöki Konferenciái Bizottságának (COMECE) főtitkára. A CCEE kezdeményezésére létrejött találkozó résztvevőit a Román Püspöki Konferencia és Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök látta vendégül, az ülést Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke és Vinko Puljiæ bíboros, szarajevói érsek vezette.

A találkozó középpontjában egy nemcsak ebben a régióban, hanem az egész földrészen igen aktuális téma állt: a vegyesházasságok és a családok kérdése Európában.

A katolikus és egy más felekezetű, megkeresztelt ember közötti „vegyes” házasságok és különböző vallású felek házasságkötése Európa délkeleti részén, ahol együtt élnek katolikusok, ortodoxok, muzulmánok, igen aktuális kérdés; mindemellett e házasságok egyre elterjedtebbek a kontinens más országaiban is, amelyek arculata a migrációs jelenségnek következtében átalakulóban van.

A püspökök nem tapasztaltak különösebb problémákat a különböző rítusú (pl. görög vagy római katolikus) felek esetén.

Katolikus–ortodox házasságok esetében megvan a közös hit alapvető bázisa, de nem osztozunk a házasság szentségi voltáról vallott teológiai nézetekben, következésképpen eltér egymástól a házasság értékéhez és a házassági kötelék stabilitásához, valamint a váláshoz való hozzáállás. Ennek következményei erősen kihatnak mind a szentségi élet gyakorlatára, mind az egyházi törvényszékek alkalmazott kritériumaira.

A reformáció egyházaival folytatott párbeszéd, úgy tűnik, előbbre tart e kérdéskör megoldásának keresésében, még ha a teológiai eltérések itt erősebbek is.

Néhány esetben az is előfordul, hogy a katolikus félt újrakeresztelik, mert nem ismerik el keresztsége érvényes voltát.

Egyre gyakoribbak a különböző vallású felekkel, elsősorban muzulmánokkal kötött házasságok. E területen igen különbözőek a tapasztalatok. Az is bonyolítja a helyzetet, hogy a vallási különbség gyakorta etnikai különbséggel is párosul. Gyakran ez utóbbi bizonyul meghatározóbbnak és problematikusabbnak.

A Püspöki Konferenciák elnökei elismerték a pozitív eredményeket, de nem hallgattak azokról a nagy nehézségekről és veszélyekről sem, amelyekkel ezek a házasságok szembesülnek: a párok vallási közömbösségbe jutnak, elválnak vagy függőségben vannak családjaiktól, előírásokat kell betartaniuk (elsősorban a nőknek), elszigetelődnek saját etnikai csoportjuktól, elvesztik identitásukat, és nehézségek támadnak gyermekeik nevelésében.

A püspökök, miután áttekintették a helyzetet, teológiai, antropológiai, ekkleziológiai, jogi, ökumenikus és pasztorális szinten vizsgálták tovább a kérdéskört.

Erdő Péter bíboros és Juliu Vasile Munean (Románia) a kánonjognak és az ökumenikus direktóriumnak az egyházi normák értelmezésére és a pasztorációban történő alkalmazására vonatkozó kritériumait mutatták be.

A Katolikus Egyház a két katolikus között megkötendő házasságot részesíti előnyben, nemcsak a hit megtartása és átadása reményében, hanem leginkább magának a házastársi köteléknek az érdekében. Mindazonáltal helyes és méltányos okoknál fogva megengedi a vegyesházasságokat, illetve a katolikus és nem hívő felek közötti házasságkötést, ha a pár tagjai kijelentik azon szándékukat, hogy elhárítják a hit megtartása elé gördülő akadályokat, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gyermekeiket megkereszteljék, majd pedig a Katolikus Egyházban neveljék fel. A CCEE elnöke ezzel zárta beszédét: &bdqo;A vegyesházasságok kérdése aktuális kihívást jelent mind az ökumenikus kapcsolatok terén, mind pedig a kánonjog korrekt alkalmazásának és a napi pasztorációs munkának a szempontjából”.

A jelen állapottal kapcsolatban a püspökök kijelentették azon határozott szándékukat, hogy minden lehetséges eszközzel elősegítik a házasságra való felkészítést, a hitben való növekedést és az emberiszemély méltóságának tudatosítását.

A délkelet-európai püspöki konferenciák elnökeinek 2008. február 28. és március 2. között tartandó szófiai találkozójának témája éppen ez, a jegyesoktatás és a különbözővallási hovatartozású tartozó párok lelkigondozása lesz.

A papok és pasztorációval foglalkozó munkatársak számára a délkelet-európai püspöki konferenciák kidolgoznak egy útmutatót is, amely a vegyesházasságokkal és a különböző felekezetekhez tartozó párokkal kapcsolatos kérdésekkel foglakozik.

Ezen kívül a résztvevők kívánatosnak tartják, hogy a vegyesházasságok kérdését a bizottságok, valamint a párbeszéd folytatására kijelölt szervek ökumenikus szinten is megtárgyalják. A CCEE 2007. október elején, Fatimában (Portugália) tartandó közgyűlésén szintén napirenden lesz a házasság témaköre.

A résztvevők figyelme ezután a családok európai helyzetére irányult. André Dupuy, az EU-hoz rendelt apostoli nuncius bemutatta azt a megjelenés előtt álló jelentést, amelyet a Családpolitikai Intézet készített a család alakulásáról 2006-ban Európában, az Európai Unió országaira vonatkozóan. Aggasztóak az európai demográfiai válságról szóló adatok: az abortuszok mind gyakoribbá válnak (átlagban minden 30 percben történik egy abortusz), a házasságok száma csökken, ugyanakkor nő a válások száma.

A COMECE főtitkára a családok helyzetét kommentálta az EU-ban. A család fogalma, amely sokáig hiányzott az európai vitákból, újra feltünedezik. A családpolitika és a családjog nem az EU illetékességi körébe, hanem az egyes tagállamokéba tartozik, mégis az EU számos politikai döntése – a munkaügy, a migrációk, a szociális háló, a média terén – közvetett módon jelentősen kihat a családra is.

Mindenekelőtt a demográfiai válság, a bevándorlási folyamat, a szociális bizonytalanság keltette kedvezőtlen helyzet nyomán kezd felébredni az érdeklődés a család mint közgazdasági hozzájárulás és mint társadalomkohéziós faktor iránt, és felébredt a figyelem a „ritka portékává” lett gyermekek témája iránt.

Az utóbbi időben a családnak szentelt különböző Eu-s dokumentumokat mindazonáltal – jóllehet tartalmaznak pozitív elemeket – mégis az individualizmus és a gazdasági kényszerek határozzák meg.

Európában egy, az Egyház számára rendkívül fontos antropológiai és társadalometikai problémakör előtt állunk.

Amint az a CCEE egy 2006-os felméréséből kiderül, az európai püspöki konferenciák elkötelezett szerepvállalása a családok mellett a dokumentumok és kezdeményezések szintjén egyre nagyobb és erősebb.

Nagyváradon más aktuális kérdésekről is szó esett: a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésről, amely éppen Romániában, Nagyszebenben lesz, 2007. szeptember 4–9-ig; a pápa törökországi látogatásáról, valamint Románia és Bulgária belépéséről az Európai Unióba.

A találkozó megnyitóján jelen volt Nagyvárad új ortodox püspöke, a város polgármestere és alpolgármestere is.

Számos alkalom nyílt a találkozásra a helyi katolikus közösséggel: különösen is a nagyváradi görög katolikus líceum diákjaival közösen végzett bizánci liturgián, március 2-án, pénteken, és a vasárnap, március 4-én a székesegyházban bemutatott eucharisztikus liturgián.

A konferenciák elnökei szívükben Romániával, az ország keresztényeinek tanúságtételével indultak haza.

Nagyvárad, 2007. március 4.


Aldo Giordano, a CCEE főtitkára


______________________________


A résztvevők listája:

A találkozón Délkelet-Európa Püspöki Konferenciáinak következő elnökei és küldöttei vettek részt:

Albánia: Rrok Mirdita
Bosznia–Hercegovina: Vinko Puljiæ bíboros
Bulgária: Christo Projkov
Görögország: Nikolaos Printezis, a Görögországi Püspöki Konferencia főtitkára (az elnök helyettese)
Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia (Szerbia és Montenegró): Stanislav Hoèevar

Törökország: Mauro Pesce, a Törökországi Püspöki Konferencia főtitkára (az elnök helyettese)

A helyi egyház részéről:
Lucian Mureºan, fogaras–gyulafehérvári érsek-metropolita és a Román Püspöki Konferencia elnöke
Ioan Robu bucaresti érsek
Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspök

A Szentszék képviseletében:
André Dupuy, EU-s apostoli nuncius
Jean-Claude Périsset, romániai apostoli nuncius

COMECE, Brüsszel: Noël Treanor főtitkár

CCEE, St. Gallen: Erdő Péter bíboros, elnök
Aldo Giordano főtitkár



______________________________

A CCEE, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa a jelenlegi 34 európai püspöki konferencia elnökeit egyesíti. Elnöke Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása; alelnökei Josip Bozanic bíboros, zágrábi érsek, valamint Jean-Pierre Ricard bíboros, bordeaux-i érsek. A főtitkár Aldo Giordano. A főtitkárság székhelye a svájci Sankt Gallenben található.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Sajtóiroda/CCEE/Magyar Kurír

A  fordítás a Magyar Kurír Szerkesztőségében készült.

Képek: Héray András