Centenáriumi album a veszprémi székesegyház újjáépítésének évfordulójára

Kultúra – 2010. október 26., kedd | 17:22

Reprezentatív küllemű és lelki tartalmakban is gazdag kiadvány látott napvilágot nemrég a veszprémi Szent Mihály székesegyház újjáépítésének századik évfordulóján Centenáriumi album címmel a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár és az érseki könyvtár gondozásában. A könyv bemutatja a bazilika történetét, emléket állít száz évvel ezelőtti barokk stílusú épületéről, s nyomon kíséri 1907-10 között történt neoromán átépítésének folyamatát.

Boldog Gizella királyné alapította szentegyházunk „bár a történelem vihara megtépte, ledöntötte és felgyújtotta többször falait, de újra és újra felépült, mert állnia kell, mint a ’hegyre épült háznak’, mely tanúságot tesz Krisztus mellett” – írja a kötet előszavában Nagy Károly kanonok, a bazilika mai plébánosa, kiemelve: a veszprémi székesegyház első a magyarországi bazilikák sorában, ily módon jelképe a magyar kereszténységnek, mely ma is figyelmeztet a magyar jövő Szent István által megálmodott, megtervezett voltára.

Az album bevezető tanulmányában Fülöp András és Simon Anna, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársai történelmi visszatekintést végeznek, megvilágítva a magyar állam és a magyar kereszténység kezdeteit, Veszprém szerepét az egyházszervezés folyamatában, a veszprémi vár templomainak, egyházi épületeinek létrejöttét, a bazilika román, majd gótikus és barokk stílusú átépítését. A kiadvány döntő részét egy 1907-ben megjelent kiadvány „A Veszprémi Székesegyház a barokk korban” című, két kötetes fényképalbum és képismertetője alkotja, ehhez kapcsolódnak korabeli sajtóból válogatott idézetek és az újjáépítő főpásztornak, báró Hornig Károlynak az építkezéssel kapcsolatos, egyházmegyei körlevelekből idézett gondolatai.

Megismerkedhet az olvasó a barokk stílusú bazilika építőjével, Esterházy Imre püspökkel, Ádám Iván veszprémi kanonokkal, aki pedig az 1907-ben kezdődő neoromán átalakításokat nyomon kísérve helyszíni megfigyeléseit 1912-ben könyvben adta közre; ebben pótolhatatlan információk találhatók a barokk épület szakrális művészeti értékeiről, melyek a bontás során megsemmisültek. Az album közli Becske Adolf egykorú fényképfelvételeit a bazilika megelőző állapotáról. A kiadvány függelékében Hornig Károly püspökkel, Aigner Sándor építésznek az átalakításhoz készült terveivel ismerkedhetünk, valamint fényképes illusztrációkkal idéződnek fel az 1912-es újjáépítés utáni konszekrálás ünnepi eseményei.

A kötet felelős kiadója Márfi Gyula érsek, szerkesztették Karlinszky Balázs és Varga Tibor László, az érseki és főkáptalani levéltár munkatársai.

Toldi Éva/Magyar Kurír

#könyv- és filmajánló