Chiara Lubich életrajza

1920
Chiara Trentóban született. A fasizmus évei alatt szegénységben él: apja szocialista eszméi miatt elvesztette munkahelyét.

1943
Válaszol Isten hívására, hogy egész életét örökre Neki ajándékozza.

1944
A legsúlyosabb trentói bombatámadás után is a városban marad, hogy a születőben lévő mozgalmat támogassa. Érzi a meghívást, hogy átölelje az emberiség minden fájdalmát. Néhány társnőjével a trentói szegényeket látogatják, így elkezdődik egy „isteni kaland”. Tapasztalatuk azt bizonyítja, hogy a szó szerint megélt evangélium a leghatékonyabb szociális forradalom.

1948
Az olasz parlamentben találkozik Igino Giordani képviselővel, íróval és újságíróval, az ökumenizmus úttörőjével. Õ Chiara mellett a Mozgalom társalapítója lett, mivel igen jelentős része volt abban, hogy az egység lelkisége megtestesüljön a társadalomban és megszerveződjön az Új Családok, valamint az Új Emberiség mozgalom.

1949
Találkozik Pasquale Foresivel, aki később az első fokolarino pap lesz. Az alapító mellett mindenekelőtt a lelkiség teológiai elmélyítéséhez segítette hozzá a Mozgalmat, részt vett a Città Nuova kiadónak és a mozgalom első városkájának, Loppianónak megalapításában. A továbbiakban is jelentős része volt a lelkiség gyakorlatra váltásában egyházi és civil téren egyaránt. Igino Giordanóval együtt társalapítónak tekintjük.

1954
Vigo di Fassában kényszermunkáról menekült emberekkel találkozik, ez tudatosítja Chiarában azt a tragédiát, amelyet Közép-Kelet-Európa él. 1960-tól kezdve illegálisan működik a Mozgalom, és él az egység lelkisége a vasfüggönyön túli országokban.

1956
Magyarország szovjet megszállásakor szükségét érzi, hogy Isten visszatérhessen a társadalomba, hogy az emberek Benne találhassák meg a szabadság és a testvériség forrását. Így születnek meg az „önkéntesek”, akik a társadalom különböző területein kötelezik el magukat: a politikában, a gazdaságban, a művészet világában, a pedagógiában, stb., és animátorai az Új Emberiség mozgalomnak.

1959
Egy európai politikusokból álló csoportnak a népek egységéről beszél, és átülteti a népek közötti kapcsolatra a szeretet evangéliumi törvényét: azt javasolja, hogy lépjék át saját országuk határait, és „szeressék úgy mások hazáját mint a sajátjukat”. Hamarosan a nemzetköziség jellemzi a Mozgalmat, mert igen gyorsan elterjed előbb Olaszországban, majd 1952-től Európában, és 1959-től pedig a többi földrészen is. 1965-től kezdve városkái létesülnek, nemzetközi kongresszusokat tart, saját sajtóval rendelkezik, és sokféle módon hozzájárul az „egyesült világ” építéséhez.

1960–67
A Mozgalom megnyílik az ökumenikus mozgalom felé. Chiara Lubich Németországba látogat, és ott evangélikus lelkészek kérésére elmondja lelki tapasztalatát (Darmstadt). Lelkisége, az egység lelkisége az évek során több, mint 300 egyházban és keresztény közösségben elterjed. Londonban fogadja az anglikán prímás, aki arra buzdítja, hogy az angliai egyházban is terjessze el a Fokoláre lelkiségét. A későbbiekben a prímás utódai is támogatják a mozgalmat. 1967-ben találkozik Isztambulban I. Athenagorasz pátriárkával, majd további nyolc alkalommal utazik oda, és találkozik utódaival is.

1967
A családot megrázó krízis láttán a Mozgalomhoz tartozó családokkal együtt elindítja az Új Családok mozgalmát.

1968
Nyugaton a fiatalok a lázadás korszakát élik. Chiara az evangéliumi radikalitásra hívja őket, hogy ezzel válaszoljanak az egész világon ott forrongó mély igényekre. Megszületik a Gen mozgalom (új generáció), és körülötte később (1984-ben) egy szélesebb körű mozgalom is, a Fiatalok az Egyesült Világért.

1970
Kezdettől fogva gyerekek is élték az egység lelkiségét. Megszületik a Fokoláre Mozgalom harmadik generációja (gen3), és lelke lesznek a Gyerekek az Egységért széleskörű mozgalomnak.

1977
Chiara Londonban Templeton díjat kap a vallási élet előmozdításáért. Az ünnepségen különböző vallások képviselői is jelen vannak. Itt indul a vallásközi párbeszéd.

1988
Augsburgi béke díjjal tüntetik ki ökumenikus tevékenységéért.

1990
Chiara Lubich és mintegy harminc, különböző tudományágakat képviselő professzor megalapítja az Abba Iskolát, hogy feltárják az egység karizmájában rejlő tanítást. A munkába bevonnak további háromszáz szakembert a világ minden részéről.

1991
A kommunizmus falainak leomlása után Chiara a brazíliai nagyvárosok peremén látja a gazdagok és szegények között tátongó óriási szakadékot. Új tervet javasol: Közösségi gazdaságot a szabadságban, mely a világ különböző részein fejlődésnek indul, több száz cég csatlakozik hozzá, és egy új gazdasági elmélet és gyakorlat születik meg általa.

1995
Szülővárosának polgármesterétől és püspökétől kap elismerést, s így a nyilvános élet újabb szakasza kezdődik meg számára.

1996
Díszdoktori címet kap Lengyelországban a lublini katolikus egyetemen, „mivel kopernikuszi fordulatot hozott a társadalomtudományokba az egység paradigmájával, mely új távlatokat nyit a post-kommunista társadalomban, mely az átmenet új és nehéz szakaszát éli”.
Párizsban UNESCO díjjal tüntetik ki a békére nevelésért.

1997–98
Grazban „ökumenikus lelkiség” címmel beszél az egység lelkiségéről a II. Európai Ökumenikus Találkozó megnyitóján. Az első keresztény és laikus nő, akit meghívnak hogy beszéljen lelki tapasztalatáról 800 buddhista szerzetesnek és szerzetesnőnek Thaiföldön, háromezer fekete muszlimnak a harlemi mecsetben, valamint a buonos airesi zsidó közösségnek. Új lehetőségek nyílnak a vallásközi párbeszédek terén.

1997
az ENSZ felkérésére a New York-i üvegpalotában a népek egységéről beszél.

1998
Strasbourgban az Európa Tanács tünteti ki az „egyéni és társadalmi jogok védelmében kifejtett munkásságáért”.

1999
Speyerben 41 mozgalom és egyházi közösség alapítójával és vezetőjével találkozik.
Augsburgban részt vesz a megigazulásról szóló közös nyilatkozat aláírásán, és találkozik a Lutheránus Világszövetség legfőbb vezetőivel.

2000
Római, firenzei, és további, összesen 12 díszpolgársággal tüntetik ki. Rothenburgban 50 evangélikus mozgalom képviselőivel találkozik. A római parlamentben bemutatja a politikai Egység-Mozgalom törekvéseit. Washingtonban több mint ötezer keresztény és afro-amerikai muszlim előtt beszél a testvéri dialógusról, mely együttműködést indít el az Egyesült Államok több városában is.

2001
Indiában „A béke védelmezője” díjjal tünteti ki egy hindu mozgalom Coinbatoreban, valamint bemutatja lelki tapasztalatát a bombay-i Somaya egyetemen. Prágában fogadja őt Havel elnök. Pozsonyban a „közösségi politikáról” beszél a szlovák parlament 150 képviselőjének.

2002
Riminiben újabb lendületet ad a politikai Egység Mozgalom törekvéseinek, hogy szolgálatukat a szeretetre szóló hivatásként éljék meg az egymást gazdagító különbözőségben. Az Egyházak Ökumenikus Tanácsa meghívja Genfbe, hogy az ökumenikus út új szakasza nyílhasson meg az újdonság által, melyet az egység lelkisége hoz az egyházakba és a társadalomba.

2003–2004
A keresztény mozgalmak és közösségek „Együtt Európáért” nevű együttműködésének egyik kezdeményezője az egyetemes testvériség megvalósítása érdekében.

2005
Nagy hangsúlyt fektet a családok ügyének előmozdítására, megrendezik – műholdas összeköttetésben a Nemzetközi Családfesztivált Rómában és világszerte

2006–2008
Folytatja többek között a keresztény mozgalmak és közösségek Együtt Európáért nevű kezdeményezését és létrejön 2008-ban Stuttgartban, a II. Együtt Európáért találkozó, majd ennek mintájára elindul az együttműködés világszerte az egyetemes testvériségért. 2008 januárjában a liverpooli egyetem díszdoktorává avatta őt.

Március 14-ére virradóra Rocca di Papa-i otthonában elhunyt.

Fokoláre Mozgalom/Magyar Kurír